Századok – 1963
Tanulmányok - H. Haraszti Éva: A chartizmust megelőző angliai reformelméletek és mozgalmak az ipari forradalmak idején 567
A CHARTIZMUST MEGELŐZŐ ANGLIAI REFORMELMÉLETEK ÉS MOZGALMAK AZ IPARI FORRADALOM IDEJÉN ,,A constitution is the property of a nation, and not of those, who exercise the Government." (:T. Paine: „Rights of Man") Az angol munkásosztály első nagy történelmi jelentőségű mozgalma, a chartizmus, az egész angol belpolitikai életben 1838-tól 1848-ig központi szerepet játszott. A mozgalom alapokmánya, az 1838-ban közreadott Népcharta (People's Charter) foglalta magába a chartizmus politikai célkitűzéseit, a nevezetes hat pontot megtestesítő választójogi reformprogramot.1 Ez a politikai reformprogram a chartista mozgalom közvetlenül megvalósítandó feladatait körvonalazta. Ezen túlmenően azonban a chartistáknak további céljaik és követeléseik is voltak, amelyeket a mozgalom legnépszerűbb és politikailag legérettebb vezetői beszédeikben és agitációs kör útjaik során fogalmaztak főleg meg. E chartista vezetők a nép számára jólétet, gazdasági és politikai egyenjogúságot követeltek, békés és törvényes eszközök útján, amennyiben lehetséges — erőszak és fegyverek révén, ha szükséges. Ennek a programnak a megfogalmazói, a nép nyomorának közvetlen szemtanúi, részint ösztönös indulattal és haraggal fordultak szembe az angol nép elnyomóival és álltak a nép ügyének szolgálatába, részint a francia forradalmi és utópista eszméken nevelődve, a hazai reformozgalmakban érlelődve, a mozgalom utolsó szakaszában Engels és Marx eszméitől is megtermékenyítve jutottak el az osztályharc szükségszerűségének felismeréséig. Küzdelmes, buktatókkal teli út vezetett a chartista mozgalom kezdetén hangoztatott, csupán a Chartát követelő2 elvtől az 1840-es válságévek kiterjedt nyomora idején a társadalom berendezkedését támadó szervezkedésen keresztül3 az 1851-es, chartista konventpro-1 A Népcharta — „People's Charter" — 1838 tavaszán kiadott ós a Munkásemberek Egyesületein (Working Men's Association) keresztül népszerűsített törvényjavaslat, amelyet világos, érthető stílusban fogalmaztak és szerkesztettek meg. Mintegy 19 nyolcadrét alakú oldalból és 13 szakaszból állott, amelyből hat, a charta híres hat pontja, tartalmazta a konkrét követeléseket: 1. Minden felnőtt (21 évet betöltött) férfi választójogát, aki legalább három hónapig egy helyben lakott. 2. Titkos szavazást. 3. Háromszáz választókerület felállítását az utolsó népszámlálás alapján oly egyenlően felosztva, amennyire csak lehetséges. 4. A parlament évi összehívását ós megválasztását. 5. A képviselők vagyoni cenzusának eltörlését. 6. A képviselők törvényhozói munkájukért évi 500 font fizetését. M. Hovell : The Chartist Movement. Manchester. 1918. 1—3, 117. 1. 2 A chartát, a chartát és semmi többet — általános agitációs jelszó a chartizmus első időszakában. 3 A chartisták második, 1842 májusában az Alsóház elé terjesztett petíciója foglalta ekkor írásba az alapvető követeléseket. A második petíció legfontosabb részleteit legújabban közzétette M. Morris : From Cobbett to the Chartists. Nineteenth Century. Vol. I. 1815—1848. London. 1951. 171—173. 1. — Ismert jelszó ezekben az években: A politikai uralom a mi eszközünk — a társadalmi jólét a célunk. 5 Századok
