Századok – 1963
Tanulmányok - Perjés Géza: Az élelemellátás kérdése Napóleon oroszországi hadjáratában 528
AZ ÉLELEMELLÁTÁS KÉBDÊSE NAPOLEON OBOSZORSZÁGI HADJÁRATÁBAN 557 sítette, szinte matematikai problémává redukálta az ellátás működését és az adminisztráció megszervezését, és nem látta be, hogy annak megszervezéséhez és jó működéséhez lényegesen több kell, mint logikusan átgondolt intézkedések. Azt hitte, hogy ugyanúgy, mint a hadseregnél, itt is elegendő lesz, ha csak ő gondolkozik és mások csak végrehajtják parancsait. Nem látta be, hogy az igazgatási szervezet működése bizonyos tekintetben több önállóságot kíván a személyzettől, mint a hadsereg, és nem ismerte fel, hogy egy Párizstól Varsóig, majd később Moszkváig elnyúló szervezet működéséhez sokkal több kell, mint egyetlen személy zsenialitása. A kortársak bámulattal emlékeznek meg éleselméjűségéről, fáradhatatlanságáról, a legkisebb részletet is számbavevő figyelméről, amivel az ellátást szervezte és irányította. És hallatlan aktivitást tükröző levelezésének olvasásakor már hajlandók is lennénk ezt a bámulatot osztani, ha alaposabban belegondolva a dologba nem támadnának kételyeink az ilyesfajta vezetéssel szemben. Egyrészt felmerül az emberben a kérdés: milyen ellátó szervezet az, amelyiknek működése olyan aprólékos beavatkozást kíván a főparancsnok részéről, mint húsz kocsi ide vagy oda irányítása, a pékségek felállítása, a kocsioszlopok menetütemének szabályozása stb.45 Ez nemcsak a modern gyakorlat szemszögéből nézve megengedhetetlen, hanem az volt a forradalom előtti hadsereg standardjai szerint is. Másrészt elképzelhető-e emberileg, hogy egy személy a hadsereg műveleteinek irányítása közben belemerülhessen az ellátás irányításának apró részleteibe is? Nem véletlen, hogy aXVII— XVIII. században külön szakértői voltak az ún. „logisztikának",46 akik mentesítették a hadvezért az ellátás megszervezésének gondjaitól. Az általunk elérhető források tanulmányozása alapján is kimutatható az a hatalmas szakadék, ami Napoleon rendelkezéseit, elképzeléseit elválasztotta a gyakorlatban való kiviteltől. A Grande Armée igazgatási apparátusának megszervezését már igen korán, 1812 januárjában megkezdte.47 Rendelkezései nyomán az adminisztráció szervezete fel is épült, személyzetét fel is töltötték, csak az volt a baj, hogy miután az ilyenfajta képzés már két évtizede szünetelt a francia hadseregben, a személyzet csupa fiatal, az iskola padjaiból kikerült tisztből állt, akik tábornokokat megillető jogkört kaptak, holott a hadseregben még hadnagyok se nagyon lehettek volna.4 8 így azután nem csoda, hogy ez a tulajdonképpen csak papíron megszervezett apparátus igen hiányosan működött. Az adatok azt mutatják, hogy teljesen hiányzott a személyzetből a szakértelem, magából a szervezet működéséből pedig a szolid megbízhatóság és üzemiesség.4 9 45 Uo. XXIII. köt. 612, 636. 1., XXIV. köt. 127. 1. stb. 46 Logisztikán a korabeli katonai terminológiában a hadsereg mozgásának és a szállításnak, valamint utánpótlásnak megszervezését, továbbá általában a stratégiának és az ellátásnak az összehangolását értették. A XVTI—XVIII. századi logisztikára nézve említett dolgozatomban hozok fel néhány adatot. 47 1812. jan. 12-én utasítja Lacuée tábornokot a hadügyminisztérium igazgatási osztályának vezetőjét, hogy szervezze meg a hadsereg igazgatási apparátusát. Márc. 16-án igen részletes utasítást ad a hadsereg hadtápkörletének megszervezésére. Correspondance XXIII. köt. 176. és 373. 1. 48 Chambray : i. m. I. köt. 111. 1. 49 Hogy Napoleon rendelkezései pusztán írott malaszt maradtak ós hogy az igazgatási apparátus működésében elképesztő hibák voltak, arra nézve jellemző az a levél, amit jún. 14-én, tehát tíz nappal a hadműveletek megkezdése előtt ír Napoleon Berthiernek, vezérkari főnökének: „Mon Cousin, il est temps que vous pensiez à organiser les •derrières de l'armée et que vous preniez vos mesures pour que cette organisation soit
