Századok – 1963

Tanulmányok - Perjés Géza: Az élelemellátás kérdése Napóleon oroszországi hadjáratában 528

AZ ÉLELEMELLÁTÁS KÉRDÉSE NAPOLEON OROSZORSZÁGI HADJÁRATÁBAN 537 a felvonult erők nagyságáról, de a felvonulás és a főtámadás irányáról és idejéről is.1

6 De a gyors döntés másik előfeltételének teljesítése szempontjából sem hagyott Napoleon szervező munkája maga után kívánnivalót. Miután teljesen világos volt előtte, hogy akkora tömeget, mint a Grande Armée, az orosz hadszíntér nem tarthat el,17

már 1811 őszén megkezdte a hadjárat anyagi előkészítését, amelyben első helyen az élelem beszerzése, raktárolása és az utánszállítás megszervezése állt. Részben vásárlás, részben Poroszországra és a Varsói Nagyhercegségre kivetett kontribució útján már április közepén mintegy 300—350 000 q gabona, liszt és 6000 q rizs volt felhalmozva Danzigban, Thornban, Varsóban és más porosz, valamint lengyel városokban. Ezenkívül nagy mennyiségű főzelékféle, ital és hatalmas vágócsordák álltak szállításra készen. Végeredményben a felhalmozott készletek a hadsereg egy évi szükségletét fedezték.1

8 Ennek a töméntelen élelemnek a hadsereg után való szállítása részben szekéren, részben hajón történt volna. A szárazföldi szállítás lebonyolítására Napoleon szállítózászlóaljakat állított fel, összesen 60 000 q szállító térrel, ami lehetővé tette, hogy 600 000 embernek mintegy húsz napi élelmét szállíthassák egyszerre.1

9

Az utánszállítás gerincét azonban a víziszállítás alkotta volna. Ehhez a viszonyok igen kedveztek. A kelet-poroszországi és lengyelországi raktáraktól megszakítatlan víziút vezetett a Visztulán, a Frisches Haffon, a Pregelen, a Deimen, a Frigyes-csatornán és vele párhuzamosan a Kurisches Haffon, továbbá a Nyemanon egészen Kovnóig és innen a Vilián Vilnáig (2. sz. vázlat). Mindezek a körülmények döntő befolyást gyakoroltak Napoleon felvonulási tervére és a hadműveletek első szakaszára. Amint a 2. számú vázlaton annak a napnak a reggelén, amelynek éjszakáján a franciák átlépték az orosz határt —• azzal a gondolattal foglalkozott, hogy döntő csatát vív Vilna közelében. Bernhardi : i. m. I. köt. 324. 1. 16

Az orosz főhadiszálláson májusban és júniusban csak 100—160 000 főre becsülték a francia fősereg erejét. Bernhardi : i. m. 264, 265, 312.1. — A vilnai főhadiszálláson tartózkodó Clausewitz számára teljesen elképzelhetetlennek tűnt fel, hogy Napoleon 600 000 főből álló hadsereget tudjon kiállítani. „Zu eben der Zeit, als das russische Heer an der Grenze nicht über 180 000 Mann zählte, behauptete man, der Kaiser habe 600 000 Mann bezahlt, und diese Behauptung, welche der Verfasser damals für eine sarkastische Übertreibung hielt, war die reine Wahrheit." Der Feldzug von 1812. 13. 1. •— A támadás irányát illetően ugyanilyen bizonytalanságban volt az orosz hadvezetőség. A főtámadást általában Varsó—Grodno vonalon várták, s csak június közepén, amikor a francia hadsereg már átvonult Kelet-Poroszországon, ismerték fel, hogy a fősereg valahol az alsó Nyemannál fog támadni. Ekkor azonban már nem volt idő ellenintézkedésekre, és az orosz seregek eredeti csoportosításukban maradtak. Bogdanovics : Geschichte des Feldzuges im Jahre 1812. Lepzig. 1863. I. köt. 91, 97—98. Ï. — Végül az átkelés idejét sem sejtették meg az oroszok, amire legjellemzőbb, hogy annak hírét a cár egy udvari bálon kapta meg. Csak ezután intézkedtek nagy sietve a levéltárak, a pénztár és a raktárak készleteinek hátraszállítására. Ennek a sietségnek és kapkodásnak volt az eredménye, hogy meglehetősen nagy raktári készletek jutottak a franciák kezére. Osten-Sacken : Der Feldzug von 1812. Berlin. 1901. 43. 1. 17 Danzingban írta le ezeket a sorokat: „Le résultat de tout mes mouvements réunira quatre mille homme sur un seul point. Il n'y aura alors à espérer du pays, et il faudra tout avoir avec soi." Ségur : i. m. I. köt. 111. 1. 18 Correspondance XXITT. köt, 192, 437. 1. — Vandal : Napoléon et Alexandre I«. Vol. III: La rupture. Paris. 1896. 233. és 327. 1. 19 Ullmann : Studie über die Ausrüstung sowie über das Verpflege- und Nachschub-Wesen im Feldzuge Napoleons I. gegen Russland im Jahre 1812. Wien. 1891. 13. 1. 3*