Századok – 1963
Tanulmányok - Kumorovitz L. Bernát: A középkori magyar „magánjogi” írásbeliség első korszaka (XI–XII. század) 1
4 KUMOROVITZ L. BEIiNÁT mindaz, amit az Atha ispán okleveléről tudunk, mert szövegének zárórészét17 híven megőrizte Zsigmond királynak (1387 — 1437) Albert (1438 — 1439) 1428. február 20-i megerősítő oklevelében ránkmaradt 1422. június 7-i, a (mintegy ezer szavas) rendelkező részét pedig Szepesi Jakab országbírónak 1377. január 28-án kelt ítéletlevele.1 8 Mind a két szövegrészt, legalább az alapítás tényét és dátumát illetően, megerősíti a Képes Krónika is.1 9 De még fontosabb a mi szempontunkból az, amit Zsigmond ítéletlevele az oklevél külsejéről mond. Személyes jelenléti bírósága (personalis praesentia regia) ugyanis a régies írású ,,carta"-t nem fogadta el bizonyítéknak, mert nem volt rajta pecsét.20 Mind a három oklevél abban egyezik, hogv szerzőjének a nevében szól, a király és az előkelőségek beleegyezését és tanúskodását hangsúlyozza, (királyi) pecsétről lyát az oklevél (részleges) tartalmát és datálását illetően a határleírások részletezése miatt. (A pannonhalmi Szent Benedek-rend története. XII. B. Bpest. 1912. [a továbbiakban: Pannonh. rendtört.] 364. 1. 3. sz. jegyzet.) Újabban Szilágyi Loránd Szentpétery (korábbi) kétkedő véleményét újítja fel (A magyar királyi tanács első százada. Levéltári Közlemények 18—19 [1940—1941J 166. 1.). Györffv György teljes egészében (A magyar nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig. I. Századok 92 [1958] 50. 1.), Váczy Péter pedig (A korai magyar történet néhány kérdéséről. Századok 92 [1958] 315., 318. 1.) „legalább zömében" fogadja el valódinak és az 1067 körüli időből származónak. Mi sem kételkedünk oklevelünk valódiságában, azonban szükségesnek tartjuk megemlíteni, hegy arengája (mutatis mutandis) csaknem szóról szóra követi a hradistéi monostor 1078-i alapítólevelének az arengáját. (Gustavus Friedrich : Codex diplotnaticus et epistolaris regni Bohemiae. I. Pragae 1904. 83. 1. — Václav Hruby : Tri studie к ceské <liplomatice. Z rukopisu pripravil к tisku J. Sebánek. Brno 1936. 9. 1.) Sebánek (az I. § 32. sz. jegyzetében) a hradistéi arengát hazai (morva) szerkesztésnek tartja. Véleményünk szerint azonban ez nem érinti a százdi oklevél datálását. Ebből az egyezésből ui. legfeljebb csak arra lehet következtetni, hogy mind a két (a százdi és hradistéi) oklevél az alapításukban érdekelt (s előttünk még ismeretlen), valószínűleg valamelyik cseh, morva vagy más nyugati apátságnak egy (szintén ismeretion) oklevele alapján íródott. A lérinsi apátság 1041-ből váló alapítólevelének (a százdiéval és a hradistéivel — szellemében egyébként rokon) arengája például még nyolc más apátságnak az okleveleiben szerepel, — jeléül annak, hogy a fii iák az anyamonostor formuláriumát, illetve okleveleit használták írásmintául. — Robert Latouche : Le notariat dans le comté du Ventimille. Le moyen âge. 2e série. 29 (1928) 173—174. 1. — Mindez arra int, hogy XI. századi okleveleinkről, főként pedig első egyház-alapítóleveleinkről, mivel általában idegen minták alapján készültek, a bennük található szokatlan kifejezések miatt, csak a legapróbb részletekre is kiterjedő (s ma még alig elvégezhető) kritikai vizsgálat után mondhatunk végleges elmarasztaló ítéletet. Olv. Csóka (a 114. jegyzetben i. m.) 93. 1. 17 Dl. 36.119. sz. — Janzsó : Sz. László oklevelei 4. 1. 18 Uhtritz-Amadé-cs. lt. Lad. 10. Fase. 5. Nr. A. 19 A karantánok ellen viselt háborúból való visszatérésük után Atha palatínus fölkérte Salamon királyt (1063—-1074) és Géza herceget, ,,. . . ut in constructione monasterii sui, quod in honore Sancti Jacobi edificaverat in Zelyz, intéressent; quod et factum est". Script ores Berum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. Ed. Emericus Szentpétery. I. Budapestini. 1937 (a továbbiakban: SRH.) 364. 1. — A hadjárat korára (1066—-1067 körül) vonatkozólag olv. Pauler : i. m. I. 137. 1.; Ferdinand SiSié : Geschichte der Kroaten . . . I. Zagreb 1917. 255. 1. Sisic az 1064. év második fele és 1066 közötti időre teszi a kérdéses időpontot. — Gerics József szerint (Legkorábbi gesta-szerkesztésünk keletkezésrendjének problémái [Értekezések a Történeti Tudományok köréből. Űj sorozat 22], Bpest. 1961. 70. 1.) a krónikának ez a híradása volt a legkorábbi Gestának az utolsó feljegyzése. 20 ,,. . . que quidem carta in pergameno litteris veteribus conscripta seriem litterarum condam Ottonis Symigiensis ciuitatis comitis . . . denotans sigilloque carens ... in probationem et verificationem propositionis et cause ipsius abbatis . . . insufficiens existeret ..." A sigillo carens kifejezést véleményünk szerint úgy kell értelmezni, hogy az oklevél (valószínűleg) eredetileg is pecsételetlen volt. Az oklevél kritikájára vonatkozóan olv. „A zselicszentjakabi alapítólevél 1061-ből (»Pest« legkorábbi említése)" е., a Budapest Régiségei XX. kötetében megjelenendő értekezésemet.
