Századok – 1963
Vita - László Gyula: A magyar pénzverés kezdeteiről 382
VITA A MAGYAR PÉNZVERÉS KEZDETEIRŐL Vázlat A magyar pénztörténetnek s vele együtt történetírásunknak egyik bizonyosnak vélt megállapítása volt, hogy első pénzeinket, a STEPHANUS REX feliratú obulusokat, István király (997—1038) verette. Amint Hóman írja:1 ,,Szent István talán már a X. században (997 és 1000 között), de — mivel ennek a »Rex« czím használata ellentmond — mindenesétre uralkodása legelső éveiben verette első pénzeit. Ha később tette volna, úgy bizonyára sógora és nem 995-ben meghalt ipja pénzeit vette volna mintául." Huszár Lajos tanulmányában pedig a következőket olvashatjuk:2 ,,A pénzverés kezdete a legszorosabb viszonyban van a királyi cím és hatalom felvételével, mert nyugati felfogás szerint — amire számos példát lehetne felhozni — az önálló hatalom egyik leglényegesebb külső kifejezési módja volt az önálló pénzverés joga. Szent István megkoronázása Karácsonyi szerint az 1001. augusztus 15—23. közti időre tehető, és ezután az időpont után indul meg a magyar pénzverés." Karácsonyi Jánosnál a pénzverés szükségszerű megindulására a következő indokolást találjuk:3 „Honnan teremtette elő Szent István azt a rengeteg jövedelmet, ami építkezéseihez, alapítványaihoz szükséges volt, azt a ránk maradt emlékek legkevésbé mondják meg. Mindenesetre a királyi háznak volt akkoriban legtöbb uradalma (curtis) s rengeteg szolgáló népe (udvarnok), de ezek legnagyobb részt természetben rótták le kötelességeiket (amint természetben, a földhasználatban kapták bérüket is). Éppen ezért kellett szent Istvánnak egyéb jövedelemforrásról is gondoskodnia. . . ő szabadította föl hazánkat az idegen pénz forgalmának és a cserekereskedés nyűgének terhétől, mert tiszta ezüstpénzt, dénárokat veretett." Molnár Erik akadémikus gazdaságtörténetünk marxista elemzése során így ír:3a „A vertpénz bevezetése Szent István óta a királyi jövedelmek fokozását célozta, s nem az áruforgalom igényén alapult." Folytathatnók az idézeteket szinte vég nélkül. Pénzverésünk kezdeteit illetően valamennyi egyértelmű. Nem merült fel eddig kétely a tekintetben, hogy első pénzeinket István király verette. Az ebben a dolgozatban közölt megfigyelések megteremtik annak a feltevésnek alapját, hogy első STEPHANUS REX feliratú pénzeinket István királyédesapja, Géza fejedelem verette. Ez a gondolat először annak az időbeli különbségnek láttán vetődött fel bennem, amely szerint a STEPHANUS pénzek nem az egykorú nyugati pénzlábat és mintát követnék, hanem a jó néhány évvel korábbit, tudniillik II. Henrik bajor hercegét (985—995). Ezt az eltolódást eddig nem nagyon vizsgálták, inkább csak áthidalták, dicsérvén István király bölcs elhatározását.4 „Rendkívül szerencsés körülmény volt, hogy Szent István éppen II. Henrik bajor herezeg pénzverését vehette mintául, aki a X. században már megindult fokozatos pénzromlásnak saját hazájában, uralkodása tartamára, gátat vetett és a karoling pénzrendszer regenerátora volt. Ez tette lehetővé, hogy a magyar pénz, alig pár évvel születése után, jelentős szerephez juthatott az európai nemzetközi piacon. . . II. Henrik bajor herezeg pónzverési reformjának egyik leglénye-1 Hóman Bálint : Magyar Pénztörténet 1000—1325. Bpest, 1916. 175. 1. 1 Huszár Lajos : Szent István pénzei. Szent István Emlékkönyv, a továbbiakban: SzIE. II. 337.1. — Szeretném ehhez a kérdéshez hozzáfűzni, hogy valóban így volt a Karoling-korban, de a X. századra megváltozott a helyzet. Tudnunk kell ugyanis azt, hogy a X. században a nyugati pénzverés korántsem volt annyira királyi jog, mint gondolnók. Egyes grófok a király neve helyett maguk nevével verették pénzeiket (vö. M. Prou : Les monnais Carolingiennes. Paris. 1896. LVII. 1.). A Karoli ngok soha sem adományozták el a pénzverés jogát, ezzel szemben, különösen a X. század közepe óta I., II. és III. Ottó egymásután adományozza a pénzverést jogot érsekségeknek, püspökségeknek, apátságoknak (vö. W. Jesse : Quellenbuch zur Münz- und Geldgeschichte des Mittelalters. Halle. 1924. 44—53. regesta). Meg kell köszönnöm Huszár Lajos baráti segítségét, aki a pénztörténeti szakirodalom vonatkozó munkáira hívta fel figyelmemet. ' Karácsonyi János : Szent István király élete. Bpest. 1904. 63. 1. 3a Molnár Erik : A magyar társadalom története az őskortól az Árpádkorig. Bpest, 1949. 202. 1. • Hóman : i. m. 191. 1.
