Századok – 1963
Közlemények - G. Soós Katalin: Menedékjog vagy kiszolgáltatás? 369
MENEDÉKJOG VAGY KISZOLGÁLTATÁS? 379' Kunék elutazásának körülményeit, máris ellenőrizhetetlen hírek érkeztek, hogy Kunék Oderbergnól kiszálltak a vonatból, hogy az orosz Vörös Hadseregben harcoló több tízezerre becsült magyar kommunista élén Kelet-Galicián keresztül betörjenek Magyarországba !8 2 Masirevich bécsi magyar ügyvivő megtáviratozta ugyan, hogy a bécsi rendőrség szerint ez a híresztelés minden alap nélkül való, mert Kun és Varga egy másik vonaton voltak, amely Gmündön és Prágán át lett Németországba irányítva,8 3 a kedélyek mégsem csillapultak. Amióta a bécsi lapok lehozták a szovjet—osztrák hadifogoly egyezmény szövegét, az antantot és a magyar kormányt most már az is aggasztotta, hogy Ausztria miért kötött egyáltalán akaratuk ós tudtuk nélkül egy ilyen szerződést, amely a szovjet miszszió személyében „bolsevista agitációs centrumot" teremt majd Bécsben; szerződést, amely a szovjet kormány elismerését vonja maga után ós Ausztria semlegességét proklamálja a lengyel—orosz háborúban.8 4 Tetejébe egyesek a hivatalosan közzétett konvención kívül még valami titkos, valószínűleg szóbeli megállapodásról is hallottak, amely a szovjet kormány ós az osztrák szocialisták közötti együttműködésre vonatkozott volna.8 5 A parlament július 22-i ülésén Teleki külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a népbiztosok kiadatása kötelessége lett volna az osztrák kormánynak, másrészt hogy a bojkott, a népbiztosok „szökése", az orosz offenzíva egymással összefüggést mutatnak. Ekkor jelentette ki Zákány Gyula képviselő is, hogy ezekkel a tünetekkel szemben nem elegendő a felelősségrevonás érzését Ausztriában és az antantban felkelteni, hanem a legközelebbről érdekelt magyarságban kell elsősorban „a fclelőssógrevonás, az egységesség, és a kemónyöklűség érzését" felkelteni.8 6 Teleki július 18-án utasította Gratzot, közölje Renner kancellárral, hogy Magyarország fenntartja magának a jogot, hogy a „szöktetés" ellen a nemzetközi jog alapján tiltakozzék. A magyar kormány — hangzott az utasítás — az osztrák kormány eljárását illojálisnak tartja annál is inkább, mivel a népbiztosok utazását aznap határozta el, amelyen Renner, Gratz követnek bizalmas beszélgetés közben barátságos húrokat pengetett, azt a látszatot keltve, hogy változtatni óhajt eddigi ellenséges politikáján.87 A Gratz—Renner találkozó alkalmával — amelyre a kancellár távolléte miatt csak július 21-én került sor — Renner arra hivatkozott, hogy az osztrák kormány nem a saját, hanem Magyarország érdekében, magyar körök megkeresése alapján adta meg a menedékjogot a népbiztosoknak. A magyar kormány — mondotta — egy korábbi magyar kormány tagjait, akik Magyarország területi épségének megtartásáért Románia és Csehszlovákia ellen két honvédő háborút is vezettek, bűnözőknek tekinti. Ez az ő dolga. Ezeket az embereket azonban egy másik állam, Oroszország, akivel Ausztria nem kevésbé békében akar élni mint Magyarországgal, nagyra becsüli, szövetséges kormánynak tekinti és az osztrák hadifoglyok visszaadását az ő szabadságuktól tette függővé. Ebben a viszályban Ausztria nem kívánja a bíró szerepét betölteni, pusztán saját állampolgárainak érdekeit kereste ós semmiképpen sem sértette meg Magyarország jogait.88 Az osztrák sajtónak leadott hivatalos tájékoztatóból már érthetően hiányzott a beszélgetés utolsó része, ahol Renner ismét annak a véleményének adott kifejezést, hogy a bolsevizmussal szemben Ausztriának ós Magyarországnak gyorsan meg kellene találnia az egymáshoz vezető utat, és megígérte, hogy újabb lépéseket tesz Amszterdamban a bojkott megszüntetése végett.89 A magyar kormány tiltakozásának — amely a népbiztosok elutazásával amúgyis tárgytalanná lett — nem volt túlságosan nagy visszhangja Ausztriában. A burzsoázia részéről hallatszottak ugyan az osztrák kormány eljárását kritizáló hangok, a többség azonban bizonyos megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy a magyar kommunisták, akiknek kiadását nem tudták keresztül vinni, elhagyják Ausztriát, ós így e kérdés nem fog többé alkalmat adni a súrlódásra Bécs és Budapest között.9 0 A reakció most Németországban lépett sorompóba. Július 22-ón a német kormány .Swienemündóben feltartóztatta az orosz hadifogoly vonatot.9 1 A kommunista sajtó emögött a német—osztrák katonai klikk összejátszását gyanította,9 2 míg a német szocialista lapok " OL. Küm. pol. 1920—36—4542. Tahy prágai magyar ügyvivő számjelsürgönye Telekihez 1920. júl. 18-án. •s Papers.. . Vol. I. No. 470. Masirevich Telekihez 1920. júl. 18-án. OL. Küm. respol. 1920—41—224. Masirevich Telekihez 1920. júl. 20-án. OL. Küm. respol. 1920—41—236. Masirevich Telekihez 1920. júl. 30-án. Papers. . . Vol. I. No. 477. Masirevich Telekihez 1920. júl. 21-én. "s OL. Küm. respol. 1920—41—224. Masirevich Telekihez 1920. júl. 21-én. " Az 1920. évi február hó 16-ára hirdetett Nemzetgyűlés Naplója. IV. köt. 1920. júl. 22. 7.1. Papers. . . Vol. I. No. 468. Teleki Masirevichhez 1920. júl. 18-án. u Rote Fahne, 1920. júl. 23. Die Verhaftung Béla Kuns. " OL. Küm. pol. 1920—36—4655. Masirevich Telekihez 1920. júl. 22-én. Papers. .. Vol. I. No. 470. Masirevich Telekihez 1920. júl. 18-án. " Papers. . . Vol. I. No. 480. Masirevich Telekihez 1920. júl. 22-én. " Rote Fahne, 1920. júl. 24. Die Anhaltung Béla Kuns.
