Századok – 1963
Tanulmányok - Kónya Sándor: Az első Gömbös-kormány megalakulása és programja 332
. 364 KÓNYA SiNDOK előkészítse felfordulás nélkül az átmenetet az új, népies szabad világba, az önmagával rendelkező, öntudatos Magyarország felé." De, hogy miért nem tudta eddig megvalósítani programját, erre ,,ha meg akarjuk kapni a választ, nézzük meg a sereget, amelyik a háta mögött áll". . . . „Gömbös Gyula egymagában nem érhet el eredményt, ha saját pártjára nem számíthat."160 A kivezető utat a titkos választójog megteremtésében és az tíj választások kiírásában jelölte meg. A kisgazdapárt vezetőinek ez a magatartása kedvezett Gömbösnek. Egyrészt erősítette azt a látszatot, hogy ő a reformok embere, ígéreteit beváltaná, de a kormánypárt nem hagyja; másrészt növelte az ellenszenvet Bethlen és a Bethlen köré tömörülők iránt, akiknek a háttérbe szorításán kormányra-kerülése óta fáradozott. Gömbös rövidesen meggyőződhetett arról, hogy személyi diktatúrájának kiépítésében nem támaszkodhat Bethlenre és híveire, ezért előbb-utóbb ki fog éleződni a helyzet közöttük. A Bethlen-csoport elleni harchoz így a kisgazdapárt vezetőinek állásfoglalása és a kormánypárt elleni támadásai segítséget jelentettek Gömbösnek. Nyílt és szorosabb szövetség ekkor Gömbös és a kisgazdapárt vezetői között még nem jött létre, Eckhardték nem bíztak Gömbös sikerében, nem tartották elég erősnek arra, hogy háttérbe tudja szorítani Bethlent és híveit, hogy szabadkezet tud biztosítani magának céljai megvalósításához. Kozma november 3-án Mecsérhez írott levelében azt fejtegette, hogy Gömbös és Eckhardt megegyezésének fő akadálya Bethlen. „A jövő sorrend az, hogy előbb a Gömbös — Bethlen ügy likvidáltatik majd és csak aztán kerülhet sor a Gömbös —Eckhardt közeledésre. . . " „Nem szabad elfelejteni, hogy legfelsőbb helyen Gyulának csak Bethlen csinálhat nehézségeket."161 A kormány helyzete még tovább rosszabbodott, mikor február elsejével tovább emelte az adókat és új adónemeket vezetett be. A házadó után 20 %-os pótlékot vetettek ki, a jövedelemadó pótlékát kétszeresére emelték. 25%-kal megemelték a magánalkalmazottak különadóját, az eddiginek kétszeresében állapították meg a rokkantellátási adót, megemelték a társulati adó pótlékát, megkétszerezték a tehergépkocsik közúti adóját. Felemelték a szivarka-hüvely és a szivarka-papír adóját, a gyarmatáruk vámját, és új adóként bevezették a villamos fény-források és az elektroncsövek adóját.16 2 A közvetett adók elsősorban a széles dolgozó tömegeket sújtották, de az egyenes adók terheit is igyekeztek a tőkések a dolgozókra hárítani. Pl. a házadó emelésével egyidejűleg megszüntették — elenyésző kivételtől eltekintve — a lakásügyi korlátozásokat, ami lehetővé tette a háztulajdonosoknak, hogy felmondással új bérleti viszonyokat alakítsanak ki.163 Az adóemelésekkel egyidejűleg 5—7%-kal csökkentették az állami alkalmazottak fizetését. Az új gazdasági intézkedések olyan felháborodást váltottak ki országszerte, hogy a kormány kénytelen volt február 6-án gyűléstilalmat elrendelni. E tilalom még a parlamenti pártok képviselőinek zárt helyen tartandó gyűléseire is kiterjedt. A belügyminiszter a gyűléstilalmat azzal indokolta a képviselőházban, hogy a kormány „hosszabb megfigyelés után, de különösen a legutolsó időben olyan tüneteket észlelt, amelyek kényszerítették ennek a lépésnek a megtételére".16 4 160 Magyarság, 1932. dec. 18. 161 О. L. Kozma Iratok 4. es. 287. 1. 162 Képviselőházi Napló XV. k. 8. 1. 163 A 33-as bizottság jkv. XIII. 113. 1. 164 Képviselőházi Napló XIII. k. 157. 1.
