Századok – 1963
Tanulmányok - Kónya Sándor: Az első Gömbös-kormány megalakulása és programja 332
360 1 KÓNYA SÁNDOR előkészítse a kormánypártnak nagy létszámú, állandó szervezetekkel rendelkező fasiszta tömegpárttá való fejlesztését. A párt átszervezésének első lépése azzal kezdődött, hogy miután a pártvezérséget átvette,13 3 saját híveit állította a vezető posztokra. Igv a „Nemzeti Egység Párt"-tá átkeresztelt egységes párt elnöke Sztranvavszky Sándor,13 4 ügyvezető főtitkára pedig Marton Béla lett.13 5 Gömbös céljai elérésének egyik fő eszközét a szervezetileg jól kiépített fasiszta pártban látta. A helyi szervezetek létrehozásával községi, városi, járási és megyei titkárok beállításával többek között arra is törekedett, hogy a párton belüli erőviszonyokat a maga javára billentse és a párt engedelmes eszköz legyen a nyílt fasiszta diktatúra megvalósításában.13 6 Azonban az első hetekben létrejött „lelki koncentráció", az ellenzék lojalitása nem bizonyult tartósnak. A tömegek nyomása arra késztette a polgári ellenzéki pártokat is — különösen a kisgazdapártot —, hogy várakozó álláspontjukat feladva, nyíltabban bírálják a kormányt. A burzsoázia bízva a kormány terrorjában, fokozta támadását a munkásosztály életszínvonala ellen. Folytatódtak a munkáselbocsátások, bérleszállítások, a munkaidő meghosszabbítása. A gyártulajdonosokat Gömbös felszólította, alkalmazzanak újabb munkásokat, „minden ötödik munkás mellé vegyenek fel egy hatodikat", hogy csökkentsék a munkanélküliek számát. Erre a felszólításra való hivatkozással a tőkések egyrészt csökkentették a munkabéreket azzal az indokolással, hogy csak úgy tudnak eleget tenni a kormány kérésének és új munkásokat alkalmazni, más helyen alkalmaztak ugyan új munkásokat, de úgy, hogy elbocsátották a régiek egy részét, és az újonnan felvett munkásoknak lényegesen kevesebb bért fizettek.13 7 1933 január—februárjában tovább folytatódtak a munkáselbocsátások Csepelen, felemelték a munkaidőt a kenyérgyárakban a vásárcsarnoki munkásoknál és a sertésvágóliídon, és több üzemben 7 — 10%-kal csökkentették a béreket, a dokkmunkások bérét 33%-kal.13 8 Kíméletlen terrorral látott hozzá a kormány az adók behajtásához, egymást érték az árverések és több helyen ismét eldördültek a csendőrök fegyverei. Már a Károlyi-kormány rákényszerült, hogy a gazdatartozások egy részének behajtását október 31-ig felfüggessze. A Károlyi-kormány által „Egyes gazdatartozások behajtásának ideiglenes korlátozásáról" kiadott 3800/1932. 133 Bethlen, miniszterelnökségéről való lemondása után is, a Károlyi-kormány idején a párt vezetője maradt. 134 Sztranyavszky a Bethlen-kormány megalakulása után éveken keresztül mint Nógrád megye főispánja működött. 1926-tól Bethlen lemondásáig mint belügyminiszteri államtitkár irányítója volt az 1926-os ós 1931-es választásoknak. 1931 decemberében a nyugdíjak leszállítása miatt kilépett a kormánypártból. 1932 tavaszától részt vett Gömbös programjának kidolgozásában. A Gömbös-kormány kinevezése után lépett vissza a kormánypártba. 135 Marton Béla az ellenforradalom kezdetén Gömbös mellett aktív szerepet játszott. Az 1918 végén megalakult egyik titkos ellenforradalmi szervezet vezető tagja, a Tizenkét kapitány egyike volt. A MÖVE-ben mint ügyvezető igazgató működött Gömbös mellett. 1922-től visszavonult az aktív politikai szerepléstől. 136 Mecsér András írta Kozmának november 1-én: Gömbös „pucolni akar!" Az egységes párt korifeusait talonba akarja rakni. „A »Nemzeti Egység« pártjának tömegeit ezután kel! összehoznia." O. L. Kozma-iratok 4. csomó. Adatgyűjtemény. 19341. 2—3. 1. 137 Kabók Lajos SZDP képviselő felszólalása. Képviselőházi Napló XI. k. 337. 1. és XIII. k. 35. 1. 138 Társadalmj Szemle, III. évf. 1933. jan. 23. 1.
