Századok – 1963
Tanulmányok - Kónya Sándor: Az első Gömbös-kormány megalakulása és programja 332
AZ ELSŐ GÖMBÖS-KORMÁNY MEGALAKULÁSA ÉS PROGRAMJA 341 . say Károly is a koalíciós kormányzást tekintette az egyetlen útnak, amelyik alkalmas „a nemzet megmentésére". ,,Az ország mai helyzetében — mondta a képviselőházban a Gömbös-kormány bemutatkozásakor — reménytelennek látok minden olyan kormányzást, amely egy pártra helyezi a maga uralmát."35 Horthy, valamint a kormánypárt hallani sem akart „koncentrációs" kormányról, az ő tervük már készen állt a kormányválság megoldására. Szeptember 29-én Gömbös hivatalosan is megbízást kapott a kormányalakításra, és október 1-én megtörtént az első Gömbös-kormány kinevezése. - Az új kormánytól az uralkodó osztály egésze azt várta, hogy „erős kézzel rendet teremt", elfojtja a tömegmozgalmakat, szétzúzza a munkásmozgalmat, megsemmisíti a kommunista pártot, „megfékezi" az elégedetlenkedő, zúgolódó szegényparaszti tömegeket; gazdasági intézkedéseivel kisegíti az uralkodó osztályt a gazdasági válságból, külpolitikájával és gazdaságpolitikájával piacot teremt a mezőgazdasági terményfelesleg számára, enyhíti a kamatterheket, kedvező hitelt biztosít, emeli a mezőgazdasági termények árát; létrehozza az államháztartás egyen,súIvát anélkül, hogy emelné az adókat, csökkentené a fizetéseket. Az új kormányra várt az a feladat, hogy tompítsa az uralkodó osztály különböző csoportjai között kiéleződött ellentéteket, helyreállítsa a nagytőke és nagybirtok meglazult szövetségét, lecsendesítse és a kormány támogatójává tegye a középburzsoáziát és a kispolgárságot, új kormányzási módszereket alkalmazva, demagógiájával, kisebb juttatásokkal kiszélesítse az uralkodó osztály összeszűkült tömegbázisát. Gömbös kinevezését az uralkodó osztály különböző csoportjai a gazdasági válság mélypontján, a feszült belpolitikai helyzetben elfogadták. A finánctőke alkalmasnak tartotta a munkásmozgalom, általában a tömegek megmozdulásainak kíméletlen elnyomására, az uralkodó osztály különböző csoportjai közötti ellentétek elsimítására oly módon, hogy a finánctőke érdekei ne szenvedjenek sérelmet. A nagytőkével való megegyezést elősegítette az is, hogy Gömbös „revideálta álláspontját a zsidókérdésben". A megegyezést titkos jegyzőkönyvben rögzítették, amely szerint a zsidó hitközség „elismeri és helyesli Gömbös haladó politikáját". Gömbös pedig megígérte, hogy politikai célkitűzéseit a zsidó tőkések anyagi sérelme nélkül valósítja meg. A jegyzőkönyvet Stern Samu és Szántó, a hitközség elnöke és alelnöke, illetve Baross Gábor és Szörcsey József, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének elnöke és alelnöke írták alá.36 Gömbös állásfoglalásának megváltoztatását így hozta nyilvánosságra a képviselőházban bemutatkozásakor: „A zsidóságnak pedig nyíltan és őszintén azt mondom: revideáltam álláspontomat. A zsidóságnak azt a részét, amely sorsközösséget ismer el a nemzettel, éppen úgy testvérnek kívánom tekinteni, mint magyar testvéreimet."3 7 A nagybirtokosok korábbi nagytőke-ellenes demagógiájától várták saját érdekeik fokozottabb érvényesülését: a dzsentri katonatiszti, államhivatalnoki réteg fajvédő volta miatt fogadta örömmel, abban a reményben, hogy az ő segítségével nagyobb szerepre tehetnek szert a gazdasági és politikai életben. Az uralkodó osztály különböző csoportjainak az a törekvése, hogy biztosítsák a kormányhoz fűzött reményeik valóraváltását, tükröződött a kormány összetételében is. Formailag ugyan a magyar arisztokrácia nem kapott szemé-35 Képviselőházi Napló XI. k. 86. 1. 36 Macartney i. m. 117. 1. 37 A nemzeti öncólúságórt ! 41.1. 6 Századok
