Századok – 1963
Tanulmányok - Kovács Endre: Az 1859. évi magyar–román egyezmény 293
324 KOVÁCS END1ÎE visszaállítására.10 2 Jellemző, hogy a New York-i lapok már a háború kitörésekor azt írták: Kossuth a Dunához sietett, Asbóth Sándor azt a hírt kapta, hogy Kossuth Belgrádból a fejedelemségekbe ment s ott szervezi a szerb—román— magyar érdekeket.103 A dunai tervek igazi támaszát változatlanul Turinban kell keresnünk s nem Párizsban. Cavour július 1-i levelében megpróbálja Jérôme figyelmét ráterelni erre a fontos kérdésre. A szövetséges seregek, mint írja, derekasan állják a sarat, jó a vezetés is, ezért nem kétséges a végső győzelem; de mennyivel hamarabb el lehetne érni a célt, ha élénkebben mozgatnák meg Magyarország ügyét. Sajnos, a Magyar Nemzeti Igazgatóságban is széthúzás mutatkozik, a fejedelemségek pedig kínos helyzetben vannak, maga Cuza herceg olyan állapotban, mely nagyonis zavaros. Abszurdnak és lehetetlennek mondja a Cuza-féle alkotmányt, utal rá, hogy ellenséges érdekek veszik körül a fejedelmet és ellensúlyozzák a nagyhatalmak befolyását, s ebben a helyzetben sehol sem talál támogatásra, nem tudja, mit tegyen, s olyan bizonytalan ösvényre lép, mely őt is, országát is a biztos pusztulásba döntheti. Ez pedig igen kellemetlen lehet a franciáknak, akik a herceget és a románokat támogatták. És mindez végzetes következményekkel járhat Magyarországra nézve. Felszólítja a herceget, Franciaország foglaljon el határozott álláspontot.104 Turin azonban ebben a kérdésben tehetetlennek bizonyult azzal a túlerővel szemben, mely minden oldalról nyomást gyakorolt a császárra és végül is rákényszerítette a keleti tervek félretételére. Az osztrák kémszolgálat sűrű jelentései nyomán a bécsi külügyminisztérium nem szűnt meg figyelmeztetni a londoni, a berlini és a pétervári kormányt azokról az előkészületekről, melyek a fejedelemségekben egy új kelet-európai felkeléssel fenyegetnek, s nem riadt vissza a túlzott hírveréstől sem. Kétségtelen, hogy egy bizonyos mozgás észlelhető volt a két fejedelemségben, ilyen volt maga a ploeçti katonai tábor, melynek rendeltetését Gödel-Lannoy június 17-i jelentése szoros összefüggésbe hozta az Ausztria ellen tervezett felkeléssel;105 arról is szóltak a jelentések, hogy a szárd konzul ezerkétszáz embert toborzott a román táborba, s ennek egy része magyarokból áll106 , és nagy sürgés-forgás volt észlelhető Erdély és a Fejedelemségek között. Nem kerülte el az éber kémszervezet figyelmét Strambio piemonti főkonzul és a társaságában lévő Winkler Lajos, Lalande Olivier és Strzelecki megérkezése Galacba s végül a francia fegyverrakományt szállító hajó feltűnése Galac közelében. Bécsben nem elégedtek meg azzal, hogy szigorúan ellenőrizzék az idegen utasokat, a külföldön akkreditált követek nyomást gyakoroltak mindazokra a kormányokra, melyeknek nem állott érdekükben a keleti status quo megzavarása: tiltakozzanak a tervek értelmi szerzőjénél, III. Napoleonnál a magyar emigráció mozgolódása és-a délszláv—román—magyar összefogás ellen. E tiltakozások gyorsan követték egymást: elsőnek az angol kormány követe, Cowley lord fejezte ki leghatározottabb rosszallását Walews-102 Kossuth : Irataim, I. 443—445. 1. 103 Asbóth Sándor—Kossuth, 1859. júl. 5. Koltay - Kastner : Iratok, 116. 1. 104 Cavour : Lettere editi e inediti. VI. 408—409.1.; Chiala : Politiea segreta, 49.1. 106 Tízezer főre becsüli a tábor emberanyagát, s ezt Cuzáék 18—20 ezer főre akarják felerősíteni. A tábor célja, hogy Ausztria szomszédos tartományaiban a románokat és magyarokat felkelésre bátorítsa. Koltay-Kastner : Iratok, 204. 1. 106 Prokesch-Osten a külügyminiszternek 1859. máj. 18. Szardínia magyarokat, lengyeleket és mindenféle más nemzetiségbelieket toboroz. Galacban ezerkétszáz fő Genovába való indítását várja, de valószínűbb, hogy igazi rendeltetésük az osztrák határhoz indulni. Koltay-Kastner : Iratok, 198. 1.
