Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 236

.TÖRTÉNETI IRODALOM 237 Időrendben haladva elsőnek Zalotay Elemér A fajszi avarkori temető (1961. 12— 13. sz. 33 1. + 9 1. ábra) c. tanulmányát említhetjük. 136 most feltárt sír leletanyagát ismerteti; a leletek néprajzi és történelmi értékelése alapján a temető korát a IX. század első felére helyezi, így valószínűnek látszik, hogy a fajszi avarság megérte a honfoglalás korát, s később beolvadt a magyar betelepülőkbe. — Kőhegyi Mihály a szeremlei Temetőhegyen 1960-ban feltárt, minden jel szerint XV. századi tíz sír feltárásának történetét ós leletanyagát ismerteti (Középkori temető feltárása Szeremle-Temetőhegyen. 1961. 8. sz. 31—34. 1.). — Krajnyák Nándor Kecskemét a török korban (1961. 3. sz. 27 1.) c. dolgozata Hornyik János munkái alapján a város XV!—XVII. századi történetéről ad áttekintést. Bizonyító és illusztráló anyagát ügyesen válogatta össze, és egészében jó képet ad a város török kori életéről, kár azonban, hogy mondanivalóját nem helyezte nagyobb keretbe. Ha röviden is, de szólnia kellett volna az akkori Magyarország általános helyzetéről és benne magáról a városról. Nem ártott volna néhány adattal rávilágítani más alföldi mezővárosok azonos vagy eltérő problémáira sem. — Irodalomtörténeti, de mű velődésós eszmetörténeti szempontból is érdekes Szabadi Sándor tanulmánya, melyben a kecskeméti ref. kollégium diákjai által szerkesztett „Pálma" c. önképzőköri hetilap történetét ismerteti {Egy vidéki diáklap a reformkor idejéből. 1961. 8. sz. 1—30.1.). A kézzel sokszorosított lapnak 1837. október 19. és 1838. július 29. közti számait ismerjük, további működésére nincsenek adataink. Szabadi a lap cikkei alapján érdekes képet rajzol a kollégiumi diákság pezsgő szellemi életéről, s megismerteti az olvasót az országos művelődési és részben politikai törekvések kecskeméti visszhangjával a Jókai itteni diákoskodását közvetlenül megelőző évekből. — Az 1868. évi, Asztalos János ügyvéd által vezetett, Kecskeméten, Fólegyházán és a környező községekben szervezkedő függetlenségi és demokratikus paraszt mozgalomról számol be Krajnyák Nándor (Az Asztalos-féle parasztmozgalom Kecskeméten. 1961. 9. sz. 34 1.). Tanulmánya jó áttekintést ad a mozgalom egészéről, amellett a részletekben sok új adattal színezi eddigi ismereteinket. — Joós Ferenc az 1860-as évek elején megalakult kecskeméti dalárda (1949 óta Bartók Béla-énekkar) történetét írta meg az egykori újságok és kalendáriumok alapján (Száz év a dalok szárnyán. 1961. 7. sz. 42 1.). — Tóth László az 1942-ben fiatalon elpusztult kecskeméti költő, Donáth György életét, irodalmi működését és munkásmozgalmi tevékenységét ismerteti (Donath. György emlékezete. 1960. 1. sz.). — A szeremlei és fülöpszállási embertani vizsgálatokról számol be mintaszerű alapossággal Henkey Gyula (Fülöpszállási kúnok embertani vizsgálata. 1961. 4—5. sz. 27. 1. + 13 1. táblázat és Szeremlei magyarok embertani vizsgálata. 1961. 10—11. sz. 28 1. + 11 1. táblázat). Ez utóbbiban 4300 személy adata alapján összefoglalót is közöl eddigi Duna—Tisza közi vizsgálatairól. Eredményei a két település történetéhez is fontos adalékokkal szolgálnak. — Kálmán Lajos a Kecskemét környéki népdalgyűjtésről (1961. 6. sz. 10—30. 1.), a további füzetek egyes községekben végzett orvosi vizsgálatok eredményeiről s a megye szőlőművelésének távlatairól szólnak. Várakozással nézünk a sorozat további füzetei elé. ' * Értékes adatokkal gazdagítja a magyar nyomdászat múltjáról való ismereteinket Joós Ferenc és Fenyvessiné Góhér Anna: Az első kecskeméti könyvnyomda története és kiadványainak bibliográfiája, 1841—1918 c. kiadványa (Kecskemét, 1959. 102 1. Bács-Kiskún megyei Katona József Könyvtár). A munka két részből áll. Az elsőben Joós Ferenc a Szilády Károly által 1841-ben alapított nyomda történetét mondja el. Különösen érdekesek az alapító személyéről, a nyomda megindításáról, az ezzel kapcsolatos bürokratikus és technikai nehézségekről, továbbá a nyomda 1870-ig, Szilády haláláig terjedő első korszakáról szóló fejezetek. Egyébként is ez az a kor a nyomda életében, mely túlemelkedik a helyi érdekességen és a hazai általános művelődés szempontjából is említésre méltó. Csak sajnálhatjuk, hogy a szerző nem nézte meg az Országos Levéltárban őrzött kormányhatóságok iratait is, ezek sokban kiegészítették volna a helyi levéltár adatait. A könyv második része Fenyvessiné Góhér Anna összeállításában a nyomdában 1841—1918 közt készült kiadványok bibliográfiai jegyzékét közli". A kecskeméti nyomdák és könyvtárak történetét ismerteti népszerű formában Heltai Nándor munkája is: A nyomtatott betű útja Kecskemélen (I. rész: Nyomdák—Könyvtárak. Kecskemét. 1958. 64 1. kiadta a Bács-Kiskún megyei Tanács V. B. Művelődési osztálya. Kiskúnság Kiskönyvtára 4. sz.). Ő is ismerteti vázlatosan Szilády Károly nyomdaalapítását, majd a nyomba működését, s az 1867-ig megjelent „jelentősebb" kiadványainak a jegyzékét is közli. Aránytalanul vázlatos, amit a kecskeméti könyvtá-