Századok – 1963

Vita - Várady László: Egyszerűsítés és elmélyítés? 168

EGYSZERŰSÍTÉS ÉS ELMÉLYÍTÉS 171 fejlettebb és kevésbé fejlett körzetekben egyaránt. A társadalmi-gazdasági fejlődés törvényszerű útjának bemutatásához erre kevésbé van szükségünk. A társadalmi-gazdaságföldrajzi szempontot a körzeteken belül és a körzetek között szembetűnően jelentkező fejlődési egyenetlenségek magyarázatára kell felhasználnunk, a szintézisek szerves tartozékaként. Ezzel az anyagkezeléssel hangsúlyozni tudjuk azt, hogy a hasonló vagy eltérő fejlődésű körzetek népeinek mindegyike egyformán fejlődőképes, egyformán eljut a legmagasabb fejlettségi fokra. Hangsúlyozni tudjuk azt, hogy a közöttük levő különbségek csupán a társadalmi fejlődés autochthon kategóriáin kívülálló, esetleges, külső körülményekre vezethetők vissza, és hogy ezek differenciáló közrehatása a társadalmi fejlődés saját törvényeit nem befolyásolja, csupán érvényesülésüket lassítja vagy gyorsítja; és végül azt, hogy ezek az esetlegességek és közrehatásaik a magasabb formációk emelő hatására mindinkább kiküszöbölődnek. IIa e század az emberiség szellemi fejlődósében a minden téren érvényesülő tudatosság klasszikus korának tekinthető, mennyivel inkább így van ez a marxizmus-—leninizmus ideológiai alapján álló társadalmak körében ! Tudjuk, hogy a társadalom politikai tudatosságának rendkívül fontos fejlesztő tényezője a történeti tudat, mely lényegileg nem más, mint a társadalom fejlődési törvényszerűségeinek egészében és részleteiben való beható, filozofikus átórtóse. A kommunizmus építésének szakaszában természetes törekvés, hogy a társadalom történeti-politikai tudatában a történeti fejlődésről alkotott kép egyre sokoldalúbb és árnyaltabb legyen. Ennek feltótelei ma még nincsenek teljesen megalapozva a szélesebb tömegek viszonylatában. Ma még kielégít bennünket, ha egyre többen magukévá teszik a történelmi materializmus alapvető tételeit és elismerik a belőlük folyó következtetéseket a jelenre és jövőre vonatkozólag. A kommunizmus építése a történettudományban azonban, tigy gondolom, egyet jelent a történetről alkotott kép elmélyítésével ós kiteljesítésével olyan fokon, amely viszont a társadalom szélesebb tömegei részéről egyre nagyobb fogékonyságot, kulturáltságot feltételez. Ezzel korrelativ alapon együtt jelentkezik a társadalom egyre magasabb szintű politikai tudatossága, politikai önirányító tevékenysége. A tudományok általános fejlődése közepette a történettudománytól tehát konkrétan olyan szempontok és módszerek kialakítását kívánja a kommunista társadalom építése, amolyek e felé a szint felé mind feljebb emelnek. VÁRAD Y LÁSZLÓ