Századok – 1963
Közlemények - Borsányi Károly: Az afrikai egységtörekvések a párizsi pánafrikai kongresszustól a casablancai afrikai csúcsértekezletig (1919–1961) 129
AZ AFRIKAI EGYSÉGTÖR KKVÉSEK 151 -egységhez vezető úton a továbbjutást mégis a neokolonializmus segítette elő: a kongói események adták meg hozzá a lökést. Kongó kormánya kénytelen volt a belgák ellen az ENSZ segítségét kérni. A NATO államai, élükön az Egyesült Államokkal megragadták az alkalmat, hogy a független afrikai politikát folytató Patrice Lumumbát és kormányát kisemmizzék a hatalomból.800 Ezt a politikát Lumumba egyértelműen így határozta meg: ,,. . . nincs bennünk gyűlölet sem a belgák, sem általában az európaiak iránt. A békét akarjuk'. Őszintén kívánjuk az együttműködést Franciaországgal, az Egyesült Államokkal, a Szovjetunióval, sőt Belgiummal is. Csupán azt akarjuk, hogy függetlenségünket tartsák tiszteletben és méltóságunkat állítsák helyre."201 A kongói ügy a világpolitika érdeklődésének középpontjába került. A független afrikai államok külügyminisztereinek 1960. augusztus 25-től 31-ig Kongó fővárosában, Léopoldvilleben megtartott értekezlete a helyzetet közvetlenül érintő határozatain kívül úgy döntött, hogy az államfőknek javasolja afrikai csúcsértekezlet összehívását. Az államfők értekezlete, amely majd megtárgyalja az egész világrész és a nemzetközi politika alapkérdéseit, Afrika függetlensége és egysége érdekében elengedhetetlenül szükséges.20 2 A Szovjetunió és a szocialista tábor fellépése s az afroázsiai országok többségének magatartása a kongói ügyet az ENSZ 15. rendes közgyűlésének egyik fő kérdésévé tette.203 Az ügy elmérgesedése, a központi kormány működésének megbénítása, sőt Lumumba miniszterelnök fogságba vetése ós Kongó széttagolása204 igazolta azt az álláspontot, hogy Afrika politikai egységének megteremtése nem a távoli jövő feladata. Az afrikai •csúcsértekezlet időszerűsége vitathatatlan lett. A kongói helyzet a fő, de nem az egyedüli olyan kérdés volt, amely gyökeresen új politikai állásfoglalást kívánt. Az addisz-abebai értekezlet örömmel üdvözölte a francia—algériai tárgyalások bejelentését és egy új független állam: Mali megalakulását. Mindkét ügybe beleavatkozott a neokolonializmus. De Gaulle hibájából zátonyra jutottak a tárgyalások,20 5 a Mali Szövetségből pedig kilépett az egyik alkotója: Szenegál. A magára maradt Szudán ragaszkodott a nagymúltú Mali névhez ós vállalta a névvel járó kötelezettséget: Afrika ügyét.20 6 1960 decemberében két hivatalos közlemény jelezte az afrikai csúcsértekezlet közeledését: egyrészt az. amelyet Ghana és Etiópia államfője adott ki a császár ghánai látogatása alkalmával,207 másrészt Mali csatlakozásának bejelentése a ghana—guineai unióhoz.20 8 A csúcsértekezletet a marokkói Casablancában tartották meg 1960. január 3—7. között. A részvevők voltak: az Egyesült Arab Köztársaság, Ghana, Guinea, Mali és Marokkó államfői, megfigyelőkónt Algória, Kongó és Líbia küldöttsége, s Indiát és Indonéziát is képviselte Ceylon megbízottja.209 Meghívást kapott, de nem volt jelen Etiópia, Libéria, Nigéria, Szomália és Szudán.21 0 A casablancai afrikai csúcsértekezlet megvetette Afrika politikai egységének alapjait a következő szervezetek létrehozásának az elhatározásával: 1. afrikai tanácskozó gyűlés a közös politika kidolgozására, 2. politikai bizottság az államfőkből; 3. gazdasági bizottság a gazdasági miniszterekből; 4. művelődési bizottság a művelődésügyi miniszterekből; 5. afrikai főparancsnokság a vezérkari főnökökből. Ennek a feladata Afrika közös védelmének biztosítása, őrködés az afrikai államok függetlenségén.21 1 Kétségtelen, hogy az értekezlet csak kezdet, de új korszak kezdete Afrika történetében. Joggal jegyezte meg Nkrumah, Ghana köztársasági elnöke záróbeszédében, hogy ezek a határozatok a gyarmati hatalmak mesterkedéseinek meghiúsítását jelentik, és elve-s°° Albert de Coninck : La vérité sur le drame congolais (Démocratie Nouvelle. 1960. szept.), 18—22. 1. — J. Primakow : Von Suez bis Kongo (Neue Zeit. 1960. szept.), 16—18. 1. 811 Libération. 1960. aug. 29. !"Le Drapeau Rouge. 1960. szept. 1. Temps Nouveaux. (1961. jan. No 3): Calendrier de la politique extérieure de l'U. R. S. S. en 1960. 43—46. 1. — Summary Chronology of United Nations Action Relating to the Congo. Part III. September 1—30, I960. United Nations Review (1960. dee.), 36—42. 1. Vö.: Rajeshicar Dayal : Second Progress Report to the Secretary-General from his Special Representative in the Congo (United Nations Review. 1960. dec-.), 24—36, 81.1. 205 Albert-Paul Lentin : L'épreuve de Melun (Démocratie Nouvelle. 1960. aug.), 8—12. 1. ""L'Humanité. 1960. aug. 31. Visit to Ghana by His Imperial Majesty Haile Selassie I, Emperor of Ethiopia. Accra. 1960. 16. 1. "»Vö.: L'Unità. 1961. jan. 4. L'Unità. 1961. jan. 8. 210 L'Unità. 1961. jan. 3. Eu Robert Lambotte : La Conférence africaine au sommet (L'Humanité. 1961. jan. 9.).
