Századok – 1963
Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1399
1434 К KONI К Л 1848 márciusi alkotmány a választójogot vagyoni cenzushoz kötötte, de az országgyűlési választójog cenzusa alacsonyabb volt mint a városi választójogé. Ennek következménye volt Győrben, hogy az országgyűlési választásokon a radikálisok, a városi tisztújításon a konzervatívok győztek. Balázs Péter válaszában a történeti statisztikával kapcsolatban elmondotta, hogy a levéltárak az ilyen irányú forrásokról külön katalógust készítettek, melynek több mint 10 000 lapja van. Makkai L. felszólalására reflektálva hangsúlyozta, hogy vannak fejlődési folyamatok, amelyek nem foglalhatók statisztikába: pl. Győr XIX. századi nemzetiségi helyzetéről. Danyi Dezső is arra utalt v álaszában, hogy a történeti statisztika alkalmazásának elsősorban a források szabnak határt. Az ülés Wellmann Imre elnöki zárszavával ért véget. A TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZET HÍREI A Történettudományi Intézet Tudományos Tanácsa 1963. október 20-án ülést tartott > melynek napirendjén az Intézet újkori és legújabbkori magyar osztályának távlati tudományos terve és az Intézet 1964. évi terve szerepelt. * Az intézet novemberi osztályvezetői értekezlete elhatározta, hogy a Magyar Történeti Bibliográfia készülő dualizmuskori hat kötetét 1965-től kezdve folyamatosan fogja megjelentetni. * Az Intézet külföldi látogatói 1963. év második felében: Dr. Rafael Gerber prof., a varsói egyetem egyetemes történeti tanszékének vezetője (augusztus 15.), Dr. Hans Leo Mikoletzky, bécsi egyetemi tanár és főlevéltáros (szeptember 5.), Ruben Omar Cecili professzor Montevideoból (szeptember 11.), Paul Falla, a Foreign Office kulturális osztályának vezetője (szeptember 13.), prof. Giuseppe Martinola Luganóból (szeptember 30.), Wolfgang Jonas, a berlini Történettudományi Intézet gazdaságtörténeti szekciójának vezetője (október 28.), Niko Nikov, a bolgár Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa (november 11.). T. Iszlamov kandidátus, a moszkvai Történettudományi Intézet munkatársa, 1963 november-decemberben tartózkodik hazánkban, ugyanebben az időszakban V. P. Susarin is itt dolgozik. * Varsóban 1963. szeptember 12—17-én tartották a lengyel történészek öt évenként, szokásos kongresszusát. Magyar részről Mályusz Elemér a történettudományok doktora, a Történettudományi Intézet főmunkatársa és M. Somlyai Magda, az Intézet munka -társa vettek részt, mint a Lengyel Történelmi Társulat vendégei a kongresszuson. A 3 szekcióban tartott tanácskozásokon megvitatták: 1. a lengyel középkor művelődése, 2. az 1963. évi lengyel forradalom, 3. a felszabadulás utáni lengyel történet főbb kérdéseit. * A Nemzetközi Szláv Régészeti Szeminárumon az Intézet két munkatársa vett részt. Györffy György A morvák emléke a magyar krónikairodalomban és Bartha Antal AIX—X. századi magyar—szláv kapcsolatok c. előadásával. * A középiskolai tanárok szakmai továbbképzésének keretében Benda Kálmán kandidátus 1963. október 16-án Nyíregyházán, 17-én Kisvárdán, 18-án Mátészalkán tartott előadást, „Álmagyar jakobinus mozgalom Szabolcs és Bihar megyében" címen. R. Várkonyi Agnes, az Intézet h. osztályvezetője, szeptember 21-én a bécsi magyar követség meghívására, az ottani magyar kolónia számára előadást tartott „Magyarország története 1526—1790" címméL * A bécsi Nemzetközi Történész Kongresszusra az egykor a Habsburg birodalomhoz tartozott szocialista országok közös bibliográfiai kiadványt készítenek, mely az ezeknek az országoknak 1790—1918 közti történetére vonatkozó, 1945 után megjelent jelentősebb munkákat tartalmazza. A magyar anyag elkészült és azt a Történettudományi Intézet eljuttatta Bukarestbe, hol a kiadványt szerkesztik.
