Századok – 1963
Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1399
FOLVÓIR ATSZEMLE 1415 első intézkedéseket. Lenin azonban csak 1921-ben használta először a kifejezést, s mindig idézőjelbe tette. A kommunista társadalom alapvető elvei: az egyenlő elosztás, a pénz kiküszöbölése, a munka megszervezése, az egyéni érdekeltség figyelmen kívül hagyásával - mind olyan elvek, amelyek csak a megfelelő anyagiműszaki, politikai és kulturális bázison képzelhetők el. — Lyonéi M. Munby : Az angliai progresszív történetírás fejlődésének egyes kérdései (77 — 90. 1.) címen az angol marxista történészek 1945 után kifejtett munkásságáról számol be. Az ókori kutatásokban elért eredmények után az angol történelem egyes korszakaira vonatkozó munkákat ismerteti a szerző. Hosszas viták után nagyjából egységes kép alakult ki az angol polgári forradalomról, s ez a koncepció erős hatással volt az angol polgári történetírásra, amely kénytelen most már a forradalom társadalmi kérdéseit is felvetni. Jelentős viták zajlottak le a vallási ideológia, a protestantizmus elterjedésének kérdéseü'ől is. Sokat foglalkoztak a „bekerítések" kérdésével, valamint a nép életszínvonalával az ipari forradalom kórszakában. Ezen a téren is sok vita zajlott le a polgári történészekkel. Viszonylag kevés munka foglalkozott a gyarmati kérdéssel, mert a marxista történészeknek nemigen engedik meg a megfelelő levéltárakban való kutatást. Viszont sok könyv ós tanulmány jelent meg az angol munkásmozgalom fejlődéséről, így a chartizmusról. Helyreigazították azt a korábbi téves nézetet, hogy az 1850 —80-as években az angol munkásmozgalom stagnált. Alapvető vonásaiban tisztázták az angol munkásarisztokrácia kifejlődésének a kérdését is. A legújabb kor történetére nézve is vannak munkák, de hiányzik az összefoglaló szintézis. A marxista történészek csak egészen kis csoportot alkotnak, Így annál figyelemreméltóbb az a viszonylag nagy produkció, amelyet ezekben az években nyújtottak. A 6. számban A. N. Kraszilnyikov : Az angol munkáspárt politikája a német kérdésben (1945 — 1951), (73 — 87. 1.) c. tanulmányában kimutatja, hogy a munkáspárti kormány, a párt számos tagjának a véleményével szembeszállva, Németországban érintetlenül hagyta a háború kirobbanásáért súlyos mértékben felelős monopóliumokat. A kormányzat aktívan részt vett a Németország kettéosztását eredményező politikában, s hozzájárult az ország remilitarizálásához is, azzal a megindokolással, hogy akkor csökkenteni lehet a Németországban állomásozó angol csa* patok létszámát. Bizonyos vonakodást ugyan tanúsított a kormányzat ebben a kérdésben, de csak a közvéleményre való tekintettel. A munkáspárti The New Statesman and Nation с. folyóirat 1951 októberében maga is kénytelen volt elismerni, hogy a kormány a konzervatív párt külpolitikáját folytatta, s a Kelet ellen szükséges háborút emlegette. — D. G. Nadzsafov : Az USA történetének egy tendenciózus koncepciójáról (88 — 98. 1.) c. tanulmányában A. M. Schlesinger amerikai történész munkáival száll vitába, különösen a Roosevelt-korszakot feldolgozó többkötetes munkájával, amelynek 1957 —1958 során az első két kötete jelent meg. Schlesingernek ez a munkája az amerikai liberalizmus csődjét mutatja, azét a liberalizmusét, amely „új radikalizmusával" voltaképpen csak a szélső jobboldallal való egyezkedését leplezi. Schlesinger alapkoncepciója a „demokratikus haladás", amely szerinte a kapitalizmus átalakulását jelenti a mindenki számára egyenlő lehetőségeket biztosító új államformává. Ezen az úton határkőnek tekinti Schlesinger a roosevelti New Deal korszakot, amely véleménye szerint megadta minden állampolgár számára az egyéni szabadság és biztonság elérhető maximumát. Ügy látja, hogy a New Deal korszakában csökkentek az osztályellentétek, holott valójában a munkásosztály erősen radikalizálódott. Igaz, hogy hoztak a tömegek számára kedvező törvényeket, ezek azonban nem az uralkodó körök jóindulatából származtak, hanem a nép nyomása kényszerítette ki. Schlesinger sokat emlegeti az állami szabályozást, az állam együttműködését a ,,business"-szel, s nem hajlandó elismerni, hogy itt valójában a monopolkapitalizmus uralmának az erősödéséről van szó. Schlesinger koncepciója tehát alapjaiban helytelen, torz képet rajzol az amerikai fejlődésről. — V. I. Sunkov : M. N. Tyihomirov akadémikus 70 éves (99 —106. 1.) méltatja a kiváló szovjet történész érdemeit a korai orosz várostörténet feldolgozásában, a Russzkaja Pravda értelmezésében és értékelésében. Rámutat arra, milyen eredményeket ért el Tyihomirov akadémikus a források kutatása, ismeretlen források feltárása és kiadása terén. Nagy érdemei vannak a segédtudományok fejlődósében, foglalkozott historiográfiával ós történeti föld -rajzzal is. Az alkotóereje teljében levő tudós legújabb tanulmányai és előadásai mutatják, hogy még nagyon sok alkotó tervet fog megvalósítani az elkövetkező évek során. (N) Isztorija SzSzSzR Az 1963. évi 3. számban P. I. Kabanov ós A. V. Usakov : A szovjet helytörténeti