Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1399

1403 FOLYÓIK ATSZEMLE Levéltárban (1963/1 — 2.) с. írása Keller esztergomi gabonabiztos 1767-ben a Helytartótanácshoz küldött jelentéseihez mellékelt gabonamintákkal foglalkozik. Részletesen tájékoztat а XVIII. századból megmaradt gabonaszemeken végzett fizikai és kémiai elemzések eredményeiről, melyekből a korabeli termés-eredményekre von le következtetéseket. — T. Mérey Klára : Az erdőgazdálkodás Somogy megyében (1700 — 1789) (1963/1—2.). A tanulmány megállapítja, hogy а XIX. század elején a napóleoni háborúk alatt tértek át az uradalmak a nagyobbméretű fakitermelésre. Szerző elemzi а XIX. század első felében, a jobbágyok ós földesurak között az erdőhasználat jogáért lezajlott harcokat. Király István : A szarvasmarha-tenyésztés átalakulása Somogy megyében 1848 — 1944 (1963/1 — 2.) c. cikke statisztikai adatok alapján vizsgálja a rideg marhatartásról az istállózó marhatartásra való áttérést. Tárgyalja továbbá a tejgazdaságok kialakulását és a szarvasmarhatenyésztés területi megoszlását a megyén belül. Szendrey István : A jobbágyság gazdálkodása a derecskei uradalomban a 18. században (1963/3.) c. írása részletes adatokat közöl a jobbágy-gazdaságok terméseredményeiről és állattenyésztéséről a tárgyalt uradalomban. Figyelemre méltó továbbá Katona Imre : Munkaidő és teljesítmény kubikmunkán (1850-1945) c. cikke (1963/3.). Schramm Ferenc Peretsényi Nagy László aradi író 1805-ből származó leírását közli Arad megye szőlőműveléséről. — A magyar parasztmozgalmak történetének egyik epizódját tárgyalja Kubinyi András : A fejérkői jobbágyok megmozdulásai 1520 körül c. írása a lap 1963/3. számában. — A magyar agrártudomány történetéből veszi tárgyát Tilkovszky Lóránt : Balásházy János agrártudományi nézetei c. munkája, a folyóirat 1963/1—2. számában. Tömör áttekintést ad а XIX. század első fele nagy magyar agrártudósának mind a mezőgazdaság különböző ágazatai tekintetében, mind pedig a korszerűsítendő magyar mezőgazdaság egész szerkezetére, rendszerére vonatkozólag kifejtett tanításairól, megjelölve azokat a forrásokat, amelyekből tudományos munkássága táplálkozott, s azokat a nézeteit, amelyek az agrártudományi ismeretek széleskörű terjesztése, népszerűsítése terén vezérelték. Hadtörténelmi Közlemények Az 1963/1. számban az 1848 — 49-es magyar forradalom katonai történetével foglalkozik Borús József : A felső-tiszai hadtest 1848 december 1849 február c. cikke. Az 1918-as forradalom történetét érinti Hetés Tibor : Stromfeld és a magyar polgári demokratikus forradalom c. munkája, amely finom elemzése Stromfeld átalakulásának a Monarchia tisztjéből demokratává. A cikk azt fejti ki, hogy Stromfeldet az általános patriotizmus vezette; az ország védelmi képességének fokozása érdekében akarta támogatni az ország belső konszolidálódását, s ezért csatlakozott a legerősebbnek látszó szociáldemokrata párthoz. — A második világháború magyarországi katonai történetével két tanulmány foglalkozik. Kun József : Magyarország német megszállásának előkészítése és lefolyása, 1943 szeptember—1944 március c. cikkében elemzi Magyarország megszállása katonai tervének a ..Margarethe Plan"-nak kidolgozását a Wehrmacht Greiner által kiadott Hadinaplója alapján, és a megszállás politikai előkészítését (főleg a német külügyminisztérium álláspontját a megszállási rezsim politikai felépítéséről), VVesenmayer ismert memoranduma alapján. Karasztojanov, A. : Az 1. bolgár hadsereg hadműveletei Magyarországon 1944 — 1945-ben c. tanulmánya szorosan vett katonai elemzés. Az egyetemes hadtörténettel foglalkozó munkák^ közül figyelmet érdemel Perjés Qéza : Élelemellátás, logisztika és stratégia a vasutak elterjedése előtti kétszáz esztendőben c. tanulmánya, amely a hadsereg-élelmezés ós a stratégia összefüggését vizsgálja a XVII. századtól a XIX. század közepéig. Vizsgálódása középpontjába helyezi a logisztika hadtudományi értelmű fogalmát, amely a számszerűen mérhető katonai tervezést jelenti; a fenti problémát logisztikainak tartja. Ebből a szempontból három periódusra osztja a tárgyalt időszakot: 1. 1660 —1740. A határmenti háborúk kora. Ekkor a raktárakban tárolt élelemből folyik az utánpótlás. A szerző — mint több más tanulmányában — itt is érinti a halogató, „metodista" hadviselés kérdését. 2. Az „ötmenet-rendszer"-t (1740—1789) az előbbivel szemben a szállítóeszközök nagyobb fejlettsége jellemzi, ami nagyobb mozgást tesz lehetővé a csaljátok számára. Perjés Géza grafikusmatematikai módon behatóan elemzi a raktár és a hadsereg között i szekéringajárat időbeosztását, amelyet a korszak hadviselése lényegének tekint. 3. A francia forradalom utáni háborúk kora. A mezőgazdasági termelés növekedése lehetővé tette a terepről — s nem raktárakból — való utánpótlást. A cikk következtetéseit elsősorban a tárgyalt korszak katonai elméleti irodalmának vizsgálata alapján vonja le. Különleges figyelmének tárgya a matematikai módszerek fejlődése a katonai terve-