Századok – 1963

Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A „nemzeti állam” eszméje Beksics Gusztávnál 1242

1275 L. ÎTAar ZSUZSA népei felett. Ezt az igényt nemcsak elfogadta, de soha kétségbe sem vonva jogosságát, oly magától értetődően természetesnek tartotta, hogy koncepciójának minden mozzanatát ennek rendelte alá. A nem-magyar népek feletti uralom igénye szükségszerűen vezetett arra, hogy programjának megvalósítását az uralkodó osztályoktól várja. A harmadik rendről alkotott tervei és elképzelései a hazai viszonyok között szükségszerűen irreálisakká váltak, s ezt maga is felismerte. És ahogyan a nacionalizmus háttérbe szorította a polgári, liberális terveket, úgy fordul Beksics is a polgárságtól a dzsentri felé. Beksics nem tudott szembefordulni a dualista rendszer, az uralkodó osztályok alapvető érdekeivel, és így rá került ő is a korszaknak arra a formázó korongjára, amely reformterveiből birodalmi ábrándokat alkotott. De ezzel kapcsolatban nem felejtkezhetünk el arról, hogy a század végén még nem láthatott olyan társadalmi erőt, amely vonzó erejével kilendíthette volna koncepciójának zsákutcába vezető útjáról. Éppen a XX. század elején, Beksics pályájának alkonyán kezdenek összetömörülni azok az erők, amelyek már felismerik és kimondják, hogy polgári, de most már demokratikus irányban előrehaladni csak a dualista rendszer, a magyar uralkodó osztályok ellenére, velük szemben lehet. A pályakezdet kettőssége mindvégig éreztette hatását és eszmeköre ellentmondásainak forrásává vált. A „nemzeti állam" birodalmi koncepciójában is ott élnek még az ipar- és városfejlesztés, a földbirtokviszonyok megváltoztatásának tervei. Ezekért Beksics tenni és alkotni akart, mégpedig olyan társadalmi osztályokkal, amelyeknek éppen az volt a céljuk, hogy a rendszert s hatalmukat változatlanul tartsák fenn. ő maga sem tagadta, hogy a változások és változtatások — mégha csupán a kormány taktikai reformjairól van is szó — elkerülhetetlenül a dualizmus alapjait ingatják meg. A liberalizmus továbbélő elemei, a polgári fejlődés igenlése miatt lehetséges az, hogy az ország gazdasági-társadalmi viszonyainak elemzésekor, a földtelenek és a dzsentri helyzetének bemutatásakor, a dualizmus válságtüneteinek feltárásában és elemzésében helyes, sőt olykor bátor következtetésekre, megállapításokra jut. Az ezekkel összhangban álló következtetések levonását azonban a nacionalizmus, a „nemzeti állam" eszméje lehetetlenné teszi. A „nemzeti állam" eszméjén, a nem-magyar népek feletti uralom igényén a történelem már akkor túlhaladt, amikor azt hirdetői még észre sem vették. Az ország gazdasági-társadalmi elmaradottságának felszámolásához, a Duna-medence különböző nemzetiségű népei együttélésének megteremtéséhez pedig a polgári demokrácia ereje is kevésnek bizonyult. A beksicsi ábrándoktól csaknem fél évszázad választotta el azt a korszakot, amely gyökeresen új alapokon látott hozzá e nehéz kérdés megoldásához. L. NAGY ZSUZSA ГУСТАВ БЕКШИЧ И ИДЕЯ «НАЦИОНАЛЬНОГО ГОСУДАРСТВА» Резюме Густав Бекшич (1846—1906) выдающийся публицист либерального направления, за исключением небольшого промежутка времени, с 1884 по 1905 г., вплоть до краха либеральной партии был её депутатом. Его деятельность как публициста и историка, его идейно-идеологическая роль во время дуализма остались вне кругозора как буржуазной