Századok – 1963

Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A „nemzeti állam” eszméje Beksics Gusztávnál 1242

A „NEMZETI A I.LAM" ESZMÉJE BEKSICS GUSZTÁVNÁL 1273 Végül is milyen irányban és milyen eszközökkel véli megteremthetni a magyar birodalmat? Beksics szerint ez a birodalom nem feszítené szét a Monarchia kereteit. A mátyási nyugati orientáció helyett az volna a cél, hogy a Habsburgok kettős monarchiájában Magyarország legyen a vezető, „akár a dualizmus, akár a personálunió formájában".16

0

Még annak kimutatását is megkísérli, hogy ez a változás Ausztria érdekét szolgálná.16

1 Megítélése szerint három tényezőtől függ a magyar birodalmi pozíció megteremtése: a magyarság számától, a „vagyonosodástól", amelyen a polgári fejlődést érti, és a kultúrától.16

2

Éppen ezért most, a századfordulón vallott felfogásával szemben, szükségesnek tartja a Monarchia és Magyarország gazdasági nexusának lazítását.16

3 Rendkívül figyelemre méltó az a gazdasági program, amelyet az ország előtt felvázol, annak ellenére, hogy sok ponton a sovinizmus a korábbinál erősebben nyomja rá bélyegét. Az idegen nemzetiségű földbirtokosokat és tőkéseket magyar állampolgárság felvételére akarja kötelezni. Ha ezt megtagadnák, „elviselhetetlen adóval kell sújtani a birtokukat".16

4

Az ipartelepítést előzetes terv szerint kell végrehajtani oly módon, hogy annak zöme elsősorban a nemzetiségi vidékekre, főleg Erdélybe, valamint a folyamvölgyekbe kerüljön.16

5 A mezőgazdaságban elengedhetetlenül szükségesnek tartja a szinte kizárólagos magtermelés (búzatermeléd) megszüntetését, s igényesebb művelési ágak bevezetését . A kevés jövedelmet adó búzatermelés helyett szerinte a kertgazdálkodásra kell áttérni, s el kell érni, hogy „Magyarország Európa konyhakertje legyen". Ezzel együtt sürgeti az Alföld szerepének, jelentőségének megnövelését a föld termékenységének emelésével, vízgazdálkodásának, csatornahálózatának kiépítésével.166

Részben gazdasági, részben népszaporodási szempontok miatt ismét előhozakodik a birtokviszonyok átalakításával, mint ahogyan a kilencvenes évek végén tette, s a nagybirtok (most már nem csupán hitbizomány) egy részének áthelyezését sürgeti a nemzetiségi vidékekre.167 Részletekre nem terjeszkedve ki, hangsúlyozza, hogy az alföldi birtokokat parcellázni kell, mert föld nélkül nem lehet megkötni a kivándorló földtelen, számára azonban elsősorban magyar népességet, s így nem lehet megakadályozni a magyarság számbeli csökkenését.168

Expanzió és asszimiláció nélkül Uo. 179. és 254. 1. 161

Ausztria ugyanis gyenge a Monarchia kelet-európai pozíciójának megerősítéséhez. Ha erről mégsem akar lemondani, akkor át kell engednie a vezetőszerepet Magyarországnak. Uo. 180. 1. i«2 Uo. 163. 1. 163

Okoskodása szerint az önálló vámterület megteremtése — függetlenül elvi és konkrét gazdasági kérdésektől, amelyeknek vitatásába nem megy bele — jelentősebben növelhetné az ipart, ezzel a lakosság szaporodását, következésképpen a „nemzeti állam" megteremtését, ami a „magyar birodalom" tartozéka. Uo. 188. 1. lei Uo. 190. 1. les Uo. 191. 1. 166 Uo. 210. s. k. 1. Arra a következtetésre jut, hogy a csatornázási költségeket a jelenlegi nagybirtok és a „túluralkodó magtermelési rendszer" miatt az Alföld csak akkor bírhatja el, ha ott kis- ós középgazdaságok lesznek, amelyeknek jövedelme a kertgazdálkodáson alapszik. Uo. 218.- s к. 1. •б' Uo. 229. s к. 1. "в Uo. 219. 1. Egy évvel később kénytelen megállapítani, hogy „a most derüreborúra folyó parcellázás" nem jó irányban halad. Spekulációval jár együtt, amelynek terheit a földhözjuttatottaknak kell viselniök, s mivel erre — anyagiak hiányában —