Századok – 1963
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A „nemzeti állam” eszméje Beksics Gusztávnál 1242
A „NEMZETI A I.LAM" ESZMÉJE BEKSICS GUSZTÁVNÁL 1257 németek (osztrákok) összevetéséről van szó, akkor a fajok különbözőségéről szóló nézetek hamisak. Ha azonban magyarokról és nemzetiségekről van szó, liberalizmusát nacionalista gőg s a más vonatkozásban elvetett, de most elfogadott német érvek szorítják háttérbe. Gazdasági programját a közigazgatási reform követelése kerekíti egésszé, amely szorosan kapcsolódik a centralisták programjához.8 2 A reformtervek általános népszerűségének idején, a Szapáry-kormányt megelőzve és elképzelésein túlhaladva, újólag követeli a központosított állami adminisztráció kiépítését, a polgári törvénykönyv megalkotását.8 3 Átmenetileg — önmagának is ellentmondva — az újjászervezendő közigazgatásban látja a nemzetiségi és társadalmi ellentétek fölött álló, azokat kibékítő állam és „állameszme" megszilárdításának legfőbb eszközét,8 4 s Grünwald álláspontjára helyezkedik. Magyarázatul erre a következő szolgálhat, Beksics következetesen kettéválasztotta, szembeállította egymással az államot és a társadalmat; az államot mint a különböző társadalmi ellentétek fölött álló erőt fogta fel. Ez a tipikusan polgári liberális álláspont tükröződött 1884-es képviselőházi beszédében, Censor néven megjelent írásaiban. Jól látta, hogy a társadalomban, melyre a feudális terheltségű nagybirtok és a dzsentri nyomja rá bélyegét , nincs olyan liberalizmus, mint a fejlettebb Nyugaton. Tapasztalnia kellett, hogy Magyarországon hiányzik a polgári értelemben vett társadalomépítő tevékenység; hogy az uralkodó osztályok, a dzsentri közügyekkel — túl a parlament közjogi vitáin — nem foglalkoznak s hasonló a helyzet a többi osztállyal, réteggel. E valóságos okok miatt a társadalomban a retrográd, visszahúzó erőket, míg az államban a kezdeményező, a „nemzeti célokért" tevékenykedő tényezőt fedezi fel.85 Azt azonban nem látta meg, hogy a társadalom és az állam egységet alkotnak, hogy amikor az államot szólította cselekvésre, ugyanazokhoz beszélt, akiket a társadalomban megbírált, A társadalmi cselekvés sürgetése nem lelt visszhangra, sőt még olyanok részéről is felháborodott visszautasítással találkozott, mint Grünwald Béla.86 Így kénytelen hát maga Beksics is az államra s annak valóban hatásos eszközére, a közigazgatási rendszerre appellálni. A közigazgatási reformtól sokkal többet várt, mint amit az egyáltalán magában foglalhatott , s mint amit maga a kormány elérni szándékozott. Ügy gondolta, hogy a reform meg fogja erősíteni a középosztályt, amelynek tagjai közé most már nemcsak a polgárságot, a régi középbirtokot , hanem az újonnan birtokot szerzetteket, s az „értelmi kereset" embereit is besorolja.87 Azt reméli, 82 Már 1885-ben is fájlalta, hogy az állami adminisztráció megteremtése elmarad. Memor : i. m. 174—175. 1. , 83 Nem kétséges, hogy Beksics az élvonalban küzdött a közigazgatási reform megvalósításáért, sőt az sem, hogy jelentőségét, fontosságát a kormányt megelőzve, már 1885-től képviselte. Mégis, a korszak későbbi irodalmában nemcsak hogy tevékenységére nem fordítanak figyelmet, de még csak nevét sem említik, csupán Grünwaldra és Szilágyira hivatkoznak. Ld. pl.: Szekfű Gyula : i. m. V. köt. 513. 1. Gratz Gusztáv : i. m. I. köt. 93, 222. 1. 84 Beksics : Közigazgatásunk reformja, 17, 88, 110. 1. 85 „Nálunk — írja — a liberalizmus és haladás érdeke bizonyos paradoxon gyanánt az, hogy az állami hatalom erősödjék, s a társadalom, mely a fékező, ne legyen képes meggátolni azt modern kibontakozásunk létesítésében." Beksics : Közigazgatásunk reformja. 18—19. 1. 86 Ld. idézett ismertetését Censor munkájáról. 87 Beksics : Közigazgatásunk reformja. 23, 72—73. 1.
