Századok – 1963

Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A „nemzeti állam” eszméje Beksics Gusztávnál 1242

A „NEMZETI A I.LAM" ESZMÉJE BEKSICS GUSZTÁVNÁL 1243 Beksics meglehetősen hosszú és fordulatokban sem szűkölködő utat tett meg, amíg a liberális nacionalizmustól a korszak jellegzetes magyar imperialista sovinizmusáig eljutott. E pálya egyéni, sajátos jegyei csak hangsúlyozzák annak tipikus voltát. Nemcsak Beksics, hanem a szabadelvű párt, az uralkodó körök, s a dzsentrivé váló középnemesség is megjárta ezt az utat. így, ha politikai állásfoglalásának, gondolatkörének változásait nyomon követjük, a dualizmus korszakának lényeges problémáit érintjük. I. Liberális nacionalizmus 1. Mesterek és tanulságok Beksics délszláv eredetű családja a XVIII. század elején települt be a Dunántúlra, s a század vége óta vallotta magát magyarnak.3 A századforduló magyarosít óinak e kiemelkedő alakja, sőt részben előharcosa, maga is asszimilált magyar, és ez szenvedélyességének nem utolsó forrása. Életművének alakulásában azonban az játszott nagyobb szerepet, hogy egy Somogy megyei kis falu tanítójának volt a fia, aki sok gyermekkel és nehéz anyagi gondokkal küzdött.4

Beksicsnek nem volt belépőjegye az úri társadalomba, s élete végéig megőrizte az egykor szegény értelmiségi lázadó-bíráló szemléletét az uralkodó osztályokkal szemben. S lia később maga is asszimilálódni kényszerült és igyekezett, liberális szemlélete mindig megkülönböztette őt a politika ,,á-sípját" fújó dzsentritől. A gimnázium elvégzése után nem volt más lehetősége a továbbtanulásra, mint a papi szeminárium Pécsett. Valószínű, hogy az itt eltöltött idő nagy szerepet játszott az érett férfi egyházellenes nézeteinek formálódásában.5 A papi pályának hamarosan búcsút mondva a fővárosba jön, jogász lesz. Amikor pedig megélhetését is biztosítania kell, hajlamának megfelelően, újságírással próbálkozik.6

Politikai felfogásának irányát alapvetően meghatározta, hogy 1869-ben — egy közös ismerősük ajánlására — Rákosi Jenő alkalmazta.7

Rövid idő múltán őt bízták meg a Pesti Napló főszerkesztője, az akkor 3 Gamás község tanácsának, illetve a helybeli r. kat. plébánosnak közlése 1960-ban. Figyelemre méltó, hogy erről sem Beksics, sem a kortársak, sem a későbbi irodalom nem tett említést. 4 Beksics 1846. márc. 9-én született Gamás községben. Az irodalom ide vonatkozó ellentmondásos adatait Pikéthy meggyőzően tisztázta i. m. 3. 1. — Apja később jegyző lett a faluban. Anyja a helybeli pap húga volt. A pap-rokonság segítette abban, hogy tovább tanulhatott. 5 Megkockáztathatjuk azt a feltevést is, hogy a papi pályára nemcsak a továbbtanulás vágya s az anyagi körülmények vitték; személyes adottságaiban szintén voltak vonások, amelyek ilyen irányban hathattak. Kortársai úgy ítélték meg, s erről elsősorban munkái tesznek tanúságot, hogy erős hajlama van az elvont tételek iránt, szemben a kézzelfogható valósággal. Makacs, határozott egyéniség; nézeteit kérlelhetetlen szigorral s azzal a követelő igénnyel vallja, hogy azokat mások is magukévá tegyék. Barátai aligalig voltak, később pártjában is meglehetősen elszigetelt maradt. Szeretett és szenvedélyesen tudott beszélni, szónokolni. 6 Első cikkei Csernátony ,,Ellenőr"-jében jelentek meg. Dolgozott Toldy István Nemzeti Hírlapjánál, a Bródi Zsigmond által újjászervezett Neues Pester Journalnál stb. Ld.: Gratz Gusztáv : i. m. I. köt. 133. 1., Halász Imre : i. m. 433. 1. 7Ld.: Beksics : Kemény Zsigmond, a forradalom és a kiegyezés. Bpest. 1883. második kiad., 5. 1. (Mivel a második kiadás az ugyancsak 1883-ban megjelent elsőnek javított, bővített változata, ezért végig ezt használom. — L. N. Zs.) Rákosi előszava Beksics : A szabadelvű párt történeté-hez. Bpest. 1907. 4. 1.