Századok – 1963
Tanulmányok - Szűcs László: A magyarországi polgári radikalizmus kialakulásának történetéhez 1205
A MAGYARORSZÁGI POLGÁRI RADIKALIZMUS KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ 1225 Mikor a katonák, a papok és a bankárok új hármas szövetségéről beszélt a nemes öreg az indulattól remegő hangon, a tömeg úgy zúgott tetszésében, mint egy viharos tenger. Es megértem, vagy legalábbis kezdem érteni a Révolution nagyságát és értelmét ezekből a gyülekezetekből. Egy kis 16 éves ouvrière arcjátékát nézve, ki mellettem ült, és kitörő indulatait hallgatva, többet megértettem, mint egy egész Bernstein—Kautsky vitából. És — folytatta — a dolgok közeli szemlélete nagyban megmásít ja — úgy látszik legalább — véleményemet a parlamenti tevékenység értékéről és a fejlődés tempójának gyorsaságáról."50 Ha a francia munkásosztállyal való ismerkedése a revolutionista állásponthoz közelítette Jászit, másrészről a polgári pozitivista szociológia franciaországi nagyjaival való beszélgetései bizonyos fokig kiábrándították a pozitivista szociológiából, illetve általában a nyugati burzsoá társadalomtudományból. Levelei egyikében például határozottan leszögezte azt az észrevételét, hogy . . .„Durkheimék pozitív álarc alatt metafizikát csinálnak — az egész jelenkori gondolkozás sokkal reakcionáriusabb, mint 30 év előtt — James sajátságos keveréke a tisztánlátásnak s a babonának . . ."51 Ez a kiábrándulás megint csak a forradalmi szocializmus felé nyitott kaput. Amíg ugyanis a pozitivista szociológia talajáról elindult Jászi számára szinte természetsz erűlega szocializmus revizionista irányzata volt az elfogadhatóbb, addig a pozitivizmusból mindinkább kiábrándulva, egyre világosabbá vált előtte a revolutionista álláspont igazsága. A szocializmus két irányzata között ingadozva azonban még mindig a pozitivista szociológia okoskodása alapján próbált választ kapni nagy dilemmájára: „Az Emberi Természet tliémája igen kemény dió. De fontos, mert csak innen kaphatunk megbízható választ arra a kérdésre, mely most legjobban izgat: az Evolutio és Revolutio kérdésére"5 2 — írta egyik levelében. Következő leveleiben azonban — a gondolkodásában továbbra is megmaradt pozitivista elemek ellenére — egyre gyakoribbá váltak az olyan megjegyzések, amelyek a polgári társadalomtudománytól való tá r olodására és a forradalmi nézetekhez való közeledésére utaltak. „Aminap igen melegen eldiskuráltam Gustave Hervével — írta például egyik alkalommal. — Megerősített eddigi impresszióimban. Aggasztó jel, hogy mennyivel jobban érzem magamat a forradalmárokkal, mint a tudósokkal. Mert azok Tihozzátok hasonlóak, míg emezek Melier Simonéklioz."53 Jászi gondolkodásának átalakulására talán még a franciaországi tapasztalatoknál is erősebben hatottak az 1905. évi oroszországi események és a magyar válság kiéleződése. Már 1905 januárjában reagált az orosz forradalmi fejleményekre, méghozzá lelkesedve, olyan ember módjára, aki megsejtett valamit ennek jelentőségéből. „Az orosz események — írta — engemet is felkavartak és főleg nekik köszönhetem, hogy szabadultam a tespedő állapotból."54 „Ezeknek a dolgoknak a híre — írta egy másik levelében — valóságos fizikai boldogságot okozott nekem olykor."5 5 A magyar uralmi rendszer közeli felbo-50 Jászi Oszkár levele Szabó Ervinhez. 1905. jan. 28. P. I. Arch. 507/33/a/26. 56 Jászi Oszkár levele Somló Bódoghoz. O. Sz. K. Kézirattár. 1905. ápr. 11. 62 Jászi Oszkár levele Szabó Ervinhez. 1905. jan. 28. P. I. Arch. 507/33/a/26. 53 Jászi Oszkár levele Szabó Ervinhez. 1905. ápr. 8. P. I. Arch. 507/33/b. — Jászi itt nyilvánvalóan a társadalmi mozgalmaktól visszahúzódó művészettörténész és az ebben az időben leghatározottabban baloldalinak mutatkozó szocialista között kívánt mórleget vonni az utóbbi javára. Sá Jászi Oszkár levele Szabó Ervinhez. 1905. jan. 28. P. I. Arch. 507/33/a/26. 55 Jászi Oszkár levele Szabó Ervinhez. 1905. márc. 2. P. I. Arch. 507/33/b/29.
