Századok – 1963
Tanulmányok - Szűcs László: A magyarországi polgári radikalizmus kialakulásának történetéhez 1205
A MAGYARORSZÁGI POLGÁRI RADIKALIZMUS KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ 1215 mutatják bizonyos fokig a marxizmus hatását, bár meglehetősen halványan. Szabó Ervin egyébként éppen az ő tudományos tevékenységével szállt vitába a Huszadik Század oldalain, és nyújtott segítséget ezzel a radikális értelmiségnek a pozitivizmus egyes hibáitól való megszabadulásához. „Természet és társadalom" című tanulmányában2 1 — Somlóval vitatkozva — határozottan rámutatott arra, hogy a pozitivizmus — s különösen a pozitivizmusnak az az irányzata, amelyet Spencer nyomán Somló is magáévá tett — tulajdonképpen a fennálló rend igazolására és erősítésére szolgáló ideológiai fegyver, amennyiben a társadalmat és így a fennálló társadalmat is a természeti organizmusok fejlődésének szükségszerű eredményeként tünteti fel. Részletes bírálatával Szabó Ervin felhívta a radikális értelmiség figyelmét a pozitivizmusban rejlő azon veszélyekre, amelyek feltétlenül idealizmushoz és a legreakciósabb ideológiai áramlatokhoz (malthuziánizmushoz) vezetnek. Érvelése ugyan nem maradt hatástalan a radikális értelmiségi csoportra, de Somló, ha a bírálattal való egyetértését és köszönetét fejezte is ki egyik Szabó Ervinhez írott levelében,22 mégis rövidesen még a pozitivizmus álláspontját is elhagyta, és tovább jobbratolódott tudományos tevékenysége. A szociáldemokráciához azonban ő is közelebb jutott bizonyos fokig ebben az időben. Erről tanúskodik többek között az a levele is, amelyben Szabó Ervinnek a szociáldemokrata pártvezetőséggel való szakítására reflektált: „Maga a tény, a szakadás ténye — írta — felette sajnálatos. Oly gyöngék vagyunk. Siralmas dolog, hogy még a szocialisták ellen is kelljen küzdenünk."2 3 Közelebb került a szocializmushoz a Batthyány Ervin barátjaként anarchistának indult ifj. Leopold Lajos is ezekben az években — főleg Szabó Ervin hatására. Több cikke és számos levele tanúskodik arról, hogy kész volt teljes tudását és — gazdag földbirtokos lévén — anyagi erőforrásait a szocialista mozgalom és propaganda szolgálatába állítani. Hasonló hatással volt Szabó Ervin — és rajta keresztül a szocializmus nagy problémája — Kégl Jánosra és a radikális értelmiség más képviselőire is. Madzsar József például — aki egyébként Jászi révén ismerkedett meg Szabó Ervinnel — intenziven részt vett a Marx válogatott művek kiadásának előkészítésében, sőt Szabó németországi tartózkodása idején az egész vállalkozást ő tartotta kézben. Ez a radikális értelmiség — bár a szocializmus irányába csak egy bizonytalan fél lépést tett és mindig késznek mutatkozott ezt a fél lépést visszafelé is megtenni — mindenesetre mégis szocializmust akart, vagy inkább csak óhajtott. Ez félreérthetetlenül kitűnik Jászi egyik Somlóhoz írott leveléből is, amelyben elragadtatással nyilatkozott Méray azon jóslatáról, mely szerint a következő 25— 30 éven belül megvalósul az európai szocialista egyesült állam: „legmerészebb álmaink válnának rövidesen valósággá" — írta.2 4 III Az a marxizmus azonban, amellyel ez a radikális értelmiség megismerkedett, nem a kor követelményeivel és lehetőségeivel számoló harcos elmélet volt. A kapitalizmussal megalkuvó szociáldemokrácia egyrészt dogmává mere-24 Huszadik Század, 1903. VIJI. 753-765. 1. 22 Somló Bódog levele Szabó Ervinhez. 1903. okt. 4. P. I. Arch. 507/42/7. 23 Somló Bódog levele Szabó Ervinhez. 1904. júl. 1. P. I. Arch. 507/42/10. 24 Jászi Oszkár levele Somló Bódoghoz. O.Sz.K. kézirattár. 1903. nov. 8.
