Századok – 1963
Tanulmányok - Szűcs László: A magyarországi polgári radikalizmus kialakulásának történetéhez 1205
A MAGYARORSZÁGI POLGÁRI RADIKALIZMUS KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ 1213 Érthető hát, ha a társadalom fejlődésének ez a szocializmus irányába mutató tendenciája fokozott hatást gyakorolt arra a fiatal értelmiségre, amelyet a társadalom problémái iránti érdeklődés vitt már a pozitivizmus táborába is. A magyar társadalom számos, egyre élesebben felvetődő megoldatlan kérdése, a mind nagyobb méreteket öltő munkás-, agrárszocialista és nemzetiségi mozgalmak magukra vonták ennek az értelmiségnek a figyelmét, és így érdeklődésüket egyre kevésbé elégítette ki a mindezekről mit sem tudó vagy tudni nem akaró pozitivizmus. A pozitivizmustól való elfordulásukkal — ha gondolkodásuk nem is szabadult meg teljesen ennek a szociológiának a hatásaitól — olyan lépést tettek bal felé, amelyet a többi, hasonló igényű polgári csoport1 8 nem volt képes megtenni. Érdeklődésüket egyre inkább a kor központi kérdését jelentő szocializmus és ennek elmélete, a történelmi materializmus kötötte le, amelynek keretei között keresték és igyekeztek megtalálni a magyar társadalom és általában a modern kor összes égető kérdéseinek megoldását. Jászit és társait a szocializmus központi voltának felismerésében több körülmény segítette. Többek között —mint erre már utaltam — számos kapocs fűzte őket a polgárságnak azon alsó rétegeihez, amelyeket érzékenyen érintett vagy amelyek érzékenyebben reagáltak mindazokra a sérelmekre, amelyek a fináncoligarchia uralmából a közép- és kisburzsoáziára hárultak, s ez fogékonnyá tette őket minden antikapitalista bírálat iránt. Minthogy azonban értelmiségiek voltak, nem hatottak rájuk oly közvetlenül azok az okok, amelyek a kispolgárságot általában eltérítették a polgári demokratikus átalakulásért folytatandó politikai küzdelemtől. Ugyanez az ok viszont lehetővé tette azt, hogy a különböző ideológiai áramlatokra sokkal közvetlenebbül és sokkal erősebben reagáljanak, mint a polgárság általában. így könnyebben kerülhettek a polgárság érdekeivel nem éppen azonos ideológiai áramlatok befolyása alá, különösen abban a történelmileg adott helyzetben, amelyben a feudális maradványokkal szembenálló polgárság érdekei nem egy tekintetben találkoztak a proletariátus harci feladatainak egy részével. A szűken értelmezett polgári osztályérdekek elhagyására késztette őket az a körülmény is, hogy megnyilatkozásaik, tevékenységük miatt nemegyszer olyan elbánásban részesültek a fennálló rendszer részéről, amely több tekintetben alig különbözött a szociáldemokrácia ellen alkalmazott rendszabályoktól. A balratolódás lehetőségei tehát megvoltak, és ez a lehetőség csak a realizálás útjára lépett azzal, hogy bizonyos kapcsolat alakult ki a Huszadik Század és a szociáldemokrácia között. Ez a kapcsolat szervezeti téren eléggé meghatározatlan volt ugyan, személyi vonatkozásaiban azonban annál erősebb. Különösen a nagy elméleti felkészültséggel, marxista tudással rendelkező Szabó Ervin nyerte meg a radikális értelmiségi csoport rokonszenvét. így személyi kapcsolatok, mégpedig a marxizmus egyik legkiválóbb magyarországi képviselőjével tartott kapcsolat révén is közelebb jutott ez az értelmiség a szociáldemokráciához és a marxizmushoz is. A marxizmusnak a polgári radikális értelmiségre gyakorolt hatását' mutatja az a körülmény, hogy Jászi már 1904-ben „Művészet és erkölcs" című munkájának előszavában szükségesnek tartotta leszögezni, hogy a korábbi összeállításhoz mérten „a történelmi materializmus tanainak hatása alatt" kénytelen volt könyvének egyes fejezeteit átdolgozni. Igaz ugyan, hogy 18 Például a szabadkőműves radikalizmus.
