Századok – 1963
Tanulmányok - H. Balázs Éva: A magyar jozefinisták külföldi kapcsolataihoz 1187
A MAGVAK .10 ZK H MST Л К KÜLFÖLDI К Al CSOLATAIHOZ 1199 összefogása az, amit Magyarországon észlel és ami a továbbiakban kibontakozik. Mert akármennyire ,,elit" egyetem Göttinga, s akármilyen nagyrabecsüléssel fogadják vendéglátó házukban is a professzorok a rangos diákokat, végtére polgári tudósok és Schlözer különösen az. Ő a feltörekvő német polgárság történetszemléletének meg fogalmazó j a. A történelemben a iölyamatot látja: az emberiség az alacsonyból mind magasabbra tör. A felvilágosult abszolutizmus funkcióját is e folyamat támogatásában ismeri fel. A rendi jogokat — értsd nemesi-polgári jogokat — még akkor is tiszteletben kell tartani, ha azok bizonyos hasznos reformok akadályai lennének. Ha az uralkodó a jogokat semmibe veszi, már nincs szó felvilágosult abszolutizmusról, csak despotizmusról. A kínai és török rendszernek éppen az a jellemzője, hogy nincs rend, mely a despotizmust megfékezné. A nemesség ne legyen merev falakkal elválasztva a polgárságtól, az angol, orosz, dán és svéd nemességet is át és át szőtték polgári elemek. Tudjuk, maga Schlözer is az orosz cártól kapott nemességet. A nemesi és polgári ozmozisnak ez a vágya ismerős számunkra — gondoljunk Hajnóczy Józsefre, aki már a jakobinus szövetkezésre készült, s még nemesi cím megszerzésére törekedett. „Tiers état ist das eigentliche Volk" (St. A. 47:40): ezt hangsúlyozza Schlözer, s ezen a felvilágosult polgárságot érti, ugyanakkor minden arisztokratizmust, rendi elzárkózást mélységesen eh tél. Szemlélete egyébként korlátolt, mert következetesen harcol ugyan a jobbágyrendszer ellen, és a parasztság mértéktelen kizsákmányolását súlyosan elítéli, azonban tanítványai előtt így nyilatkozik: ,,A parasztságnak a terhek alóli felszabadítása nem történhet túlságosan gyorsan, mert akkor a paraszt elszemtelenedik."34 Amikor azonban az 1790-es országgyűlés során azt tapasztalja, hogy a magyar rendi országgyűlés sem gyorsan, sem lassan nem akar a parasztság helyzetén javítani, sőt II. József parasztpolitikájának eredményeit fel akarja számolni, akkor a magyar helyzet értékelésében Schlözernél gyökeres fordulat áll be. Elítéli a bortermelő nemesség parasztellenes javaslatait (St. A. 69:7), és kimondja a szentenciát: der ungarische Adel vergass bei der laesio contra nobihtatem praerogativam die laesio contra humanam praerogativam. Sőt a polgárság jogainak semmibevételét ,,mer als Hunnische Gesetz"-nek minősíti (St. A. 69:32). Ha a..magya¥-^í»messég_^sak_asaját osztályérdekeit védi, mind en törekvése barbár önzés, Schl özer megvoniiTe~törekvésektől támogatását . Nem ját különbséget a nemesi csoportok között, nem ism er i fel azt, hogy éppen v olt tanítváKyai veti k~fel a porosz ill, "angol kapcsolatok lehetőségét , nem tudja, hogy a szabadkő műv es-páholyokban szinte az ö érveivel, sza vai vaj^ szerve zk"ednek~a „testvérek".3 5 Schlözer negatív álláspontját jelzi, hogy a Magyarkönyve Sopronban jelent meg 1796-ben. Leegyszerűsített formában híven adja a szerző történetfelfogását. Egy idézetet ennek bemutatására: „Kedves gyenge Gyeimek! A te első atyád éppen az, melly az enyém. Ádámnak hívják, nem Főtzimmel Ádám úr. Minden Királyok s Királynék atyádfiai: de — fel ne fuvalkodj — a szolgád, a legrongyosabb koldus és a motskos Hottentóta is az." 34 MTA Kézirattára, Jog-államtud. 4° 2. sz. Teleki László jegyzete Schlözer „Politika" című előadásáról 1785-ből. 109. p. 35 Mályusz : i. m. 5. 1. 3. jz. a protestáns ellenzéki vezetők között Balogh Péternek tulajdonítja a főszerepet. Az 1790-es évben úgy látszik Balogh elokvenciája kerül előtérbe, de a 80-as évek végén és különösen az országgyűlést követő időszékban Podmaniczky József és helytartótanácsi köre lényegesebbnek látszanak. Ezt bizonyítja 1789 májusában Berzeviczv Gergely beszéde a budai Első ártatlansághoz címzett páholyban.
