Századok – 1963

Történeti irodalom - Helytörténeti kiadványok (Ism. Benda Kálmán) - 1139

1140 XÖKTKNKTI 1 ItODAT.OM nyúló jegyzőkönyveknek a kiadását. A város múltjához és jelenéhez, a levéltár dolgozóinak tudományos felkészültségéhez ez lett volna méltó. És ez! nyilván nem is kellett volna néhány hónap alatt összeütni. * Debrecen történetének rövid időrendi áttekintését adja az ünnepi év alkalmából megjelent Eseménynaptár a 600 éves Debrecen történetéhez. (Összeállította Buday György. Az adatokat ellenőrizte a Debreceni Állami Levéltár munkaközössége. Kiadta a város VB. művelődési osztálya. Debrecen, 1001. 30 1.) — Az adatok kiválogatása általában megfelelő volna, az eseményekről adott tudósítások megfogalmazása azonban nagyrészt pongyola, sőt itt-ott megtévesztő, s mindehhez több tárgyi tévedés járul. (Arany Tamás fellépését 1561 helyett 1661-re teszi, 1405-ben Zsigmond király „feljogosítja" a várost, hogy fallal vegye körül magát, Debrecen első újságjának az 1848-ban hetenként megjelenő Alföldi Hírlapot mondja, holott a Debrecen-nagyváradi Értesítő 1843-tól kezdve rendszeresen megjelent, szintén hetenként stb.) A szerkesztés és a formába öntés egyaránt nagyobb gondot érdemelt volna. * „Abádszalók község tanácsa elhatározta, hogy megíratja a község monográfiáját. Nemcsak a tanács tagjai, hanem a község dolgozó népe is szükségét érezte egy olyan vezérfonalnak, amely segít az élet jelenségeinek a megértésében. Sokan érezték a szükségét, hogy megtanuljanak az életről más szemmel gondolkodni, multat és jelent, jelent és jövőt viszonyítani egymáshoz." Az Abádszalók földje, népe. kultúrája (Antal Károly, Czicze József, Dömötör Ákos anyaggyűjtése, valamint az abádszalóki honismereti szakkör működése alapján összeállította Dr. Dömötör Sándor. Szolnok, 1961. 109 1. A Damjanich János Múzeum Közleményei. Szerk. Kaposvári Gyula, 5—7. sz.) e. munkának a községi tanács VB. által írt előszavában olvassuk ezeket a szavakat. A szerzők szerényen honismereti munkának mondják művüket, könyvük azonban magasan fölötte áll a szokványos honismereti irodalomnak. Logikus felépítésben mondják el mindazt, amit az eredetileg kettős település múltjáról, lakóinak mai életéről a kutatások eddig kiderítettek. Ismertetik a szűkebb földrajzi táj változásait, koronként módosuló.természeti adottságait, majd az emberi kéz munkáját, az eggyé olvadt két falu életét a múlton át a jelenig. A bennünket közelebbről érdeklő történeti részben lelkiismeretes alapossággal dolgozták fel a tudományos kutatás eddigi eredményeit, írásuk így jó alapot vet a tervezett, most induló újabb kutatásoknak. A földrajzi, természeti, sőt a néprajzi vonatkozásokat is történetiségükben ragadták meg, s így a fejlődés megmutatása egységbe fűzi az. egyes tanulmányokat . Egyes vonatkozásokban az adatgyűjtés nyílván még szélesedhetett volna (csak kiragadott példaként említ jük: N. Kiss István, 16. századbeli dézsmajegyzékek. Bp. 1960 vagy Thúry Etele, Iskolatörténeti Adattár. II. Pápa 1908 c. művét, amelyekből néhány érdekes vonatkozásban kiegészíthették volna a könyvben foglaltakat), az általános kép azonban így is jó. A csinos kiállítású, fényképekkel, térképekkel díszített munka követendő útmutatóként szolgálhat az országszerte nagy fellendülést mutató honismereti szakköröknek. * A történelem iránt érdeklődő nem-szakemberek széles tömegei körében egyre' kedveltebbek a történelmi olvasókönyvek, amelyek egy-egy korszak, terület vagy tudományszak fejlődését egykorú iratok közreadásával hozzák közelebb a mai olvasóhoz. Helytörténeti vonatkozásban ezek a kiadványok egy-egy nagyobb táj, megye vagy város múltját tárják fel. Céljuk — ahogy ezt a Zala megye történetét nyomon kísérő olvasókönyv bevezetésében olvashatjuk —, „hogy a történelemkutatással nem foglalkozó érdeklődők néhány jellemző iratból élményszerű képet formálhassanak maguknak megyénk népének életéről a kizsákmányoló társadalmi rendszer fejlődésének különböző fokain". Implom József Gyula város történetének 1695-ig (a töröktől való visszafoglalásig) tartó korszakéhoz állította össze a forrásokat. (Gyula város története .szemelvényekben. 1. 1313—1695. Gyula, 1961. ЮЗ 1. Kiadta a Gyulai Városi Tanács V. B. „Gyulai Füzetek" 5. sz.) Implom szemelvényeket tár az olvasó elé, s a helyi fejlődés jellegzetességei helyett inkább „az országos jelentőségű események és személyek gyulai vonatkozásaival" foglalkozik. Ahogy mondja, ezáltal kívánta elkerülni a „provincializmus hibáját", továbbá azt, „hogy a szülőföld történetével való fokozottabb foglalkozás a szülőföld múltja iránti elfogultsággá fajulhasson". Kiadványa „a szülőföld történelmi szerepének megismertetésével is az egész haza történetének megszerettetését kívánja szolgálni". Szemelvényeket olvashatunk régi elbeszélő forrásokból és történeti művekből (Rogerius, Szerémi, 1st-