Századok – 1963

Történeti irodalom - Bolgár Elek: Válogatott tanulmányok (Ism. Márkus László) 1122

1122 TÖRTÉNETI IRODALOM CNT kezdeményezte. Durruti a fronton esett el. A szindikalisták és részben az anarchisták támogatása nélkül a Népfront ugyanúgy nem állhatott volna fenn,"mint a szocialisták helyeslése nélkül. Belső problémák, nézeteltérések, súlyos válságok persze felléptek, azokat adott esetben meg kell magyarázni, de ezek függetlenek „a fasiszta ügynökség" és a „közös labdarúgás" eszmemenetétől. Az egykori propagandisztikus érvelést — amely már akkor sem volt szeplőtlen — , ma már alapos elemzéssel kellett volna helyettesíteni. Mindez nem a könyv tulajdonképpeni tárgyát érinti. Mégsem lehet mellékkérdéseknek tekinteni. S éppen ezért, noha a könyvet hasznosnak, sok fáradsággal megírt alapos összesítésnek tartjuk, mégis jeleznünk kell: sajnáljuk, hogy a szerző a politikai összkép megrajzolására nem fordított nagyobb gondot. JEMNITZ JÁNOS BOLGÁR ELEK: VÁLOGATOTT TANULMÁNYOK (Budapest. Akadémiai Kiadó. 1958. 329 1.; szerk. Kerekes Lajos) Bolgár Elek egyike volt azoknak a tudósoknak és forradalmároknak, akik munkásságukkal elévülhetetlen érdemeket szereztek a tudományos szocializmus magyarországi terjesztésében és egyidejűleg tevékeny harcosai voltak és maradtak a munkásosztály gyakorlati küzdelmeinek. Tudományos pályafutása akkor kezdődött, amikor a Monarchia belső ós külső válsága felszínre hozta a'feudális maradványokkal terhelt, kapitalizmus összes ellentmondásait, amikor a birodalom központi erejéről és omnipotoneiájáról korábban elterjedt hiedelmeket kezdte megingatni a jogfosztott nemzetiségek mozgolódása. A történelem akkor feltette a hogyan tovább kérdését. A magyar társadalom minden rétegében élénk vita kezdődött, s jelentős mértékben ennek a szóles mederben kibontakozott vitának tulajdonítható, hogy a társadalomtudományok területén egy sor gouvernementális felkészültségű elme tűnt fel, akiknek legjobbjai eljutottak a szocialista gondolat magaslataira. Közéjük tartozott Bolgár Elek is. Már 190(í-ban megjelent első írásait a demokratikus megújulás útjának szenvedélyes kutatása vezette. Rövid idő után — Szabó Ervinnel kialakult személyes barátsága révén is — a szocialista eszmék meggyőződéses ós alkotó szellemű hirdetője lett. Ebben az időszakban írt munkái közül a „Válogatott tanulmányok"-ban közölt ,,Concha a választójog reformjáról", ,,A szakszervezeti mozgalom és a szociáldemokrácia", ,,.4 kivándorlók sorsa", ,,A gazdasági munkásmozgalom fejlődéstanához. Trade unionizmus és Industrial unionizmus", ,,A visszavándorlók visszavándorlása", ,,A kivándorlás problémája és a munkanélküliség Magyarországon" c. cikkek és tanulmányok világítanak rá leginkább Bolgár Eleknek az aktuális társadalmi problémákkal szemben elfoglalt forradalmi álláspontjára. Tanulmányai igen sok eredeti gondolatot, a munkásosztály gyakorlati harcából levont tanulságot tartalmaznak. О is látja, hogy „rohanunk a forradalomba", és ezért azt tanácsolja a nyomorúság elől Amerikába igyekvő munkásoknak: „a magyar munkásság maradjon itthon és szálljon szembe itt azzal az ellenséggel, mely kiűzi ebből az országból, vívja ki itt azokat a viszonyokat, melyeket idegenben vél megtalálni, ne fusson el az osztályharc elől, hanem vívja meg azt derekasan, ne tegye oly könnyűvé az ellenségnek a helyzetet, hanem álljon ki és mutassa meg, hogy ő az erősebb". Ebben a tekintetben személyesen is példát mutat, amikor a csábító anyagi lehetőségeket ldnáló amerikai és svájci egyetemi katedrát felcseréli a magyar forradalmi értelmiség bizonytalan sorsával. • A tanulmánykötetben megjelent további írásai: ,,Calvin és követői", ,,fíousseau a probléma", „A szociológiai szintézis természetéről" képet: adnak Bolgár Elek széleskörű filozófiai, történeti műveltségéről ós szellemi alkotóképességéről. A Tanácsköztársaság felejthetetlen hónapjaiban Bolgár Eleket a forradalom élharcosai között találjuk, aki élete beteljesedésót látta a munkás-paraszt állam létrejöttében. Előbb a tanácshatalom első bécsi követe, majd külügyi népbiztos helyettese. Ilyen előzmények után 25 esztendős emigrációba kényszerült, de soha sem szüntjmeg a magyar szellemi élet aktív részese lenni. Bizonyítják ezt a „Válogatott tanulmányok"ban (eredetileg az Uj Hangban ós más folyóiratokban) megjelent írásai Madáchról, a magyar szellemtörténeti iskoláról, a magyar imperializmus jellemvonásairól, és a Magyar Tanácsköztársaság bel- és külpolitikai problémáiról.Magas színvonalú ós rendíthetetlen kommunista meggyőződéstől áthatott tanulmányaiban példát állított a konstruktív tudományos gondolat és forradalmi cselekvés egysége számára.