Századok – 1963
A történelemoktatás kérdései - Hajdú Tibor: Károlyi Mihály és az 1918–19-es forradalmak 1092
A TÖRTÉNELEMOKTATÁS KÉRDÉSEI KÁROLYI MIHÁLY ÉS AZ 1918-19-ES FORRADALMAK* 1. Károlyi Mihály útja a forradalmakig Az 1018— 19-es forradalmak történetének egyik legvitatottabb alakja Károlyi Mihály. A szeretet és a gyűlölet végletei váltakoztak körülötte, személyiségének istenitésétől egyéni képességei végtelenül elfogult lebecsüléséig. Károlyi szerepének megítélése a forradalmakban és századunk egész magyar történelmében valóban nem könnyű feladat. Nemcsak azért, mert a forradalmaknak egyik legjelentősebb alakja volt; nemcsak azért, mert egészen egyedülálló utat tett meg, amíg konzervatív mágnásból Magyarország egyik leggazdagabb és legelőkelőbb arisztokratájából a kommunista mozgalom tudatos támogatójává lett, nemcsak azért, mert hosszú útján számtalan barátot és ellenséget szerzett magának; de azért is, mert életútja, fejlődése ellentétek egész sorának feloldásán keresztül vezetett. Károlyi Mihály, mint ismeretes, dúsgazdag főnemesi családból származott, mely őseinek sorát az Árpád-korig vezethette vissza. Családjának legismertebb tagja a grófságot nyert Károlyi Sándor volt, akinek a közvélemény előtt gyűlölt alakja kora ifjúságától nyomasztóan s taszító példájával alakítóan hatott Károlyi Mihály fejlődésére. Károlyi Mihály ifjúsága attól eltekintve, hogy 15 éves korában teljesen elárvult, nem sokban különbözött más főúri ifjak életmódjától. A gimnázium, majd az egyetem jogi karának formális látogatása kevés nyomot hagyott benne. Érdeklődése a mulatozás, a kártya és a lovak között oszlott meg, a napi politika iránt nemcsak hogy nem érdeklődött, de meg is vetette azt, annak az embernek felsőbbségével, akinek zsebpénze éppen annyi volt, mint a magyar miniszterelnök egész fizetése;. Szellemi fejlődésére legnagyobb hatással nagybátyja, Károlyi Sándor volt, egy konzervatív, de a társadalmi problémák, különösen a szövetkezeti kérdés iránt érdeklődő főúr. Károlyi Sándor bevonta unokaöccsét a Hangya szervezésébe, megismertette különböző közgazdasági eszmékkel és művekkel, többek között a Tőkével is, melyet 20 éves korában olvastatott el vele, annak bizonyítására, hogy mennyire tévednek azok, akik a feudalizmussal szemben a tőkés társadalmat jobbnak, fejlettebbnek látják. Az ifjú Károlyira sugárzó hatások között igen fontos volt az a lángoló gyűlölet, amelyet családjának több tagja Fe re ne József és az 1848-as forradalmat leverő rezsim iránt — persze nem társadalmi vonatkozásban — érzett. Károlyi Mihályra ifjúságától kezdve jellemző volt az egyenessóguek, őszinteségnek és következetességnek az akkori politikai életben ritka foka, ami néha szinte a naivitással volt határos. Mégsem érthetünk egyet Jászi Oszkárral, aki szerint szinte mindent, amit mondtak neki, elhitt és komolyan vett. Károlyi Mihály a Jászi-fóle kispolgári politikusoknál sokkal jobban ismerte a magyar politikai élet igazi rugóit, abban a körben, amelyben ő mozgott, nem is titkolták, hogy Magyarországot voltaképpen néhány tucat ember kormányozza, a maga érdekei szerint. Ez a körülmény később, mikor Károlyi -Mihály radikalizálódása megindult, igen nagy lendületet adott fejlődésének. Hiszen neki egyáltalán nem voltak olvan illúziói a dualizmus korának álliberalizmusáról, mint a polgári demokrata, vagy akár egyes szociáldemokrata politikusoknak. Valóban komolyan vette azonban a vele egy táborhoz tartozó politikusok mindenkori őszinteségét és szolidaritását egymással szemben, a magukra vállalt játékszabályok betartását. KárQlyi Mihály egyéniségére fényt vet már első — sikertelen — politikai fellépése. 27 éves korában a kormánypárt képviselőnek jelölte, s a választási harc egyik, pártja által is hirdetett jelszava a választások tisztasága volt. Ezért Károlyi, mikor kortesei nagyobb összeget kértek tőle az ún. „alkotmányos költségekre", nem volt hajlandó • A Magyar Történelmi Társulat tanári tagozatában 1962. nov. 14-én elhangzott előadán.
