Századok – 1963
Közlemények - Kállay István: A bécsi udvar várospolitikájának néhány kérdése Mária Terézia korában 1055
A BÉCSI UDVAR VÁROSPOLITIKÁJÁNAK NÉHÁNY К ÉR DÉS К 1057 birtok megszerzésére való törekvésének folyamata. A vagyonos polgárok igyekeztek javaikat a városból kivonni, földbirtokba fektetni. A városok ennek következtében mezőgazdasági jellegűek voltak. 1743-ban Wiener Naustadt mindennél nagyobb súlyt helyezett arra, hogy Mária Terézia a városi polgárok szőlőskertjeire vonatkozó kiváltságokat megerősítse. A városok politikai szereplésére lett volna ugyan lehetőség — a tartományi gyűléseken való részvétel formájában —, erről a jogukról azonban — elsősorban a költségek megkímélése miatt — lemondtak. Ez az önkéntes korlátozás Steiermarkban oda vezetett, hogy a tartományi gyűlésen a városokat mindössze egy küldött (Stadtmarschall) képviselte.8 A városi önkormányzat korlátozása az osztrák örökös tartományokban már a XVII. század közepétől elkezdődött. A városokba kiküldött biztosok egyre gyakrabban foglalkoztak igazgatási ügyekkel. A városok bíráinak évente meg kellett jelenniök a tartományi kormány előtt, ahol a bírói hivatal gyakorlására újra és újra jóváhagyást kértek. A tartományi kormányok rendészeti ügyekben minden városi hatóság felett széleskörű, beleszólást biztosító felügyeletet gyakoroltak.9 A városi autonómiának már a tárgyalt időszak előtt megkezdődött korlátozása az 1740 —50-es években még fokozódott. Az 1747-ben bekövetkezett változások szerint a városi határozatok csak a császári biztos engedélyével voltak érvényesek. Fizetett hivatalnokokat állítottak, akik az utasítások végrehajtásáért a tartományi kormánynak feleltek. Az 1 753. évi városi instructio szerint a tartományi kormány gondoskodik a tartományúri törvények betartásáról; felügyel cseléd-, alapítványi, vallási és iskolaügyekben. Ez az instructio intézkedik az újonnan fel ál 1 í to ITktr ii 1 e ti hivatalok (Kreisamt-ok) városokban gyakorolt hatásköréről. A kerületi hivatalok kapták meg a városi rn éi Lékek, s ulyok^— ipar fel etti ellenőrzést. Az 1753. évi instructio állítja fel először azt a követelményt, hogy az egész tanács jogilag képzett személyekből álljon. Ennek következményeképpen a helyi illetőségű tanácstagok — képzettség hiányában — kiszorultak a tanácsból; helyüket idegenek, a kormány emberei "Thomas Naupp sankt-pöltelii városbíró (16-12—4ü) nemes családból származott, lílőtlje (Martin Lenzinger) szintén. Hans Sauer. Stadtschreiber (1635—52) 1641-ben nemességet kapott. Amikor városi polgárok nemességet kaptak, nem lettek egyenrangúak a nemesekkel, csak magasabban kvalifikált polgároknak tekintettékőket. A.Hermann : Geschichte der landesfürstlichen Stadt Sankt Pölten (Sankt Pölten. 1917). I. k. 308. 1. A linzi polgármester (Leonard Wallner) érdemeiért — hosszú évekig városbíró, majd polgármester volt — nemesi rangot és praedieatumot kapott. Patentensammlung, Fase. 15. (1709- -14) Nr. 170. 1709. júl. 6. E. Dühring állapítja meg (Geschichte der deutschen Rechtspflege seit 1500. Berlin. 1953. 56. 1.). hogy a városi bíróság élén gyakran nemes személy állott. Ellentét volt a városok és a földesurak között az árumegállítási és elővásárlási jog. valamint a városban folytatott nemesi kereskedelem, borkimérés miatt. A. Hoffmann : i. m. I. k. 158—159. I. Polgári vagyon kiáramlásáról: uo. 160—161. 1. Wiener Neustadt-tal kapcsolatban: Stadtarchiv W'iener Neustadt, Lade XX/142. 1743. okt. 22. 'Friedrich Temer : Die landesfürstliche Verwaltungspflege in Österreich (Wien. 1898). I. k. 104- 105. I. Patentensammlung. Fase. 9. 1653. nov. 20. CA „Bann und Acht" átvételét említi a Hofdecret.) Uo. Fase. 11. 1761. szept. 28. E. Hellbing : österreichische Verfassungs- und Verwaltungsgeschichte (Wien. 1956). 266. 1. K. Giovanni : Geschichte der Stadt Mödling (Mödling. 1905). 170.1. Mödlingben előfordult, hogy a választási biztos bírói és tanácsosi helyekkel rendelkezett, sőt a Külső Tanácsot felfüggesztette. Stadtarchiv Wien, Hauptarchiv, 40/1686. Instructionen für den Stadtrichter. A városi önkormányzat korlátozása az örökös tartományokban a legjellemzőbben a Stadtanwaltok (Syndici) intézményében jelentkezik. A Stadtanwaltok még Ferdinánd idejéből származtak. Az 1564-ben Bécs városnak adott instrukció szerint hatáskörükbe tartozott az egészség-, szegény-, idegen-, ipar-, biztonsági, tisztasági és élelmezési ügyek felügyelete. Ellenőrizte a jogszolgáltatás gyorsaságát, a hivatalnokok működését, az árvapénz kezelését, az adóhátralékokat — úgyszólván az egész városi igazgatást. A Stadtamvalt az uralkodó hivatalnoka volt. Nem lehetett polgár: polgári foglalkozást nem űzhetett. A tanácsüléseken résztvett, a kormányellenes határozatoknak ellentmoudhatott, illetve azokat haladéktalanul a tartományi kormány tudomására hozta. A polgármesterrel egyenrangú volt. Ö gondoskodott az uralkodói határozatok gyors végrehajtásáról. A Stadtanwalt mellett továbbra is megmaradt a nálunk is ismert választási biztosi intézmény, valamint a császári városi bíróság élén álló bírósági elnök, mint tartományún hivatalnok. K. Fajkmajer : Verfassung und Verwaltung der Stadt Wien (Anton Mauer : Geschichte der Stadt Wien. V. k. 1914). 108. 1. Az osztrák városokra nézve a bécsi városjog volt az irányadó. E. Planer : Recht und Richter in der innerösterreichischen Landen Steiermark, Kärnten und Krain (Graz. 1911). 58. 1. II. Till : Geschichte der Wiener Stadtverwaltung in den letzten 200 Jahren (Handbuch der Stadt Wien 1955). 291. 1. A. Luschin: Orundriss der österreichischen Reichsgeschichte (Bamberg. 1918). 283. 1. A. Hermann : i. m. I. k. 587—588.1. A városi igazgatásba betekintést enged az a felmérő munka, melyet Anton von Gaisruck, udvari kamarai tanácsos 1746-ban végzett. Ebben az évben udvari bizottság alakult „zur Untersuchung und Regelung des Contributionale, Oeconomicum und Politicum der 18 mitleidenden Orte Niederösterreichs". A vizsgálat eredményeként egyes városok instrukciót kaptak, az un. ..Gaisrucksche Instruction"-t. Wiener Neustadt instrukciója 1747. október 23-án kelt; elsősorban a város anyagi gazdálkodását érinti. Előírja, hogy fő- és alkamarás egymás tudta nélkül nem intézkedhet; a város az udvari bizottság tudta nélkül nem vehet fel kölcsönt: a kamarások negyedévenként kötelesek a városi tanácsnak jelentést tenni a pénzügyek állásáról. Intézkedik az instrukció a városi telekkönyvről és a városi tisztviselők, alkalmazottak jövedelméről. A fizetéseket készpénzben állapítja meg. a természetbeni juttatásokat megszünteti. Az udvar az instruktió végrehajtását igen szigorúan vette; négy hónappal a városnak való megküldés után leírat dorgálja meg a wiener-neustadti tanácsot, amiért semmit sem tett a végrehajtás érdekében. Hasonló szellemben fogant a Krems és Stein városoknak adott instrukció is. Ez is elsősorban a városi pénzügyeket és városi fizetéseket rendezi. Elrendeli, hogy a tanácsnak levéltárat kell felállítania; minden iratot, és oklevelet leltározni kell. Ennek végrehajtására a Stadtschreiber és a Stadtsecretarius részvételével bizottságot kell kiküldeni. R. Till : i. m. 287.1. Stadtarchiv Wiener Neustadt. Lade XVII. Nr. 5/1. Uo. Lade XVIII/7. Otto Brunner : Die Rechtsquellen der Städte Krems und Stein (Graz. 1953) 273.1. Kerschbaumer : i.tn. 468. 1. A. Hermáim : i. m. I. 595.1. A városi önkormánvzat korlátozásának folyamata II. József alatt fejeződik be. О 1783-ban több külső és belső tanácsot felfüggesztett, helyükbe tartományúri tanácsot nevezett ki; főleg képzett jogászok részvételével.
