Századok – 1963

Közlemények - Kállay István: A bécsi udvar várospolitikájának néhány kérdése Mária Terézia korában 1055

KÖZLEMÉNYEK A BÉCSI UDVAR VÁROSPOLITIKÁJÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE MÁRIA TERÉZIA KORÁBAN A bécsi udvar várospolitikája egy tanulmány kereteit messze meghaladó, nagy és szerteágazó kérdés, hiszen még egy adott korszak váx'ospolitikai koncepciójáról sem lehet nagyobb összefüggések érintése nélkül beszélni. Az állami várospolitika, a városok fejlődésének felülről, adminisztratív úton történő befolyásolása nem új jelenség, hiszen várospolitika a városok kialakulása óta létezett. Az állami várospolitika a városok fejlesztésében két célt követhet: anyagi, pénzügyi előnyöket húzhat belőle, vagy politikai bázist teremthet saját kormányzati rendszere számára. A két cél közül különösen a gazdaságpolitikai meggondolások játszottak minden időben fontos szerepet. Jelen tanulmány már terjedelménél fogva sem vállalkozhat arra, hogy a bécsi udvar várospolitikájának minden kérdésével foglalkozzék. Nem lehetséges ez azért sem, mivel összefoglaló jellegű monográfiák nem állnak rendelkezésre1

, melyek következtetéseinek segítségével bizonyos adott vagy eldöntött kérdéseket kiindulópontul vehetnénk. Ezért a továbbiakban a bécsi udvar várospolitikájának néhány általunk fontosnak tartott és az eddigi kutatások eredményei alapján forrásanyaggal alátámasztható kérdése, a városokkal kapcsolatos pénzügyi politika, a városok anyagi helyzetének megjavítására tett kísérletek; a városok ösztönzése „aktív tőke" felhalmozására városi manufaktúrák létesítése céljából, illetve az ehhez fűződő gazdaságpolitikai elgondolások, a sz. kir. városok számának növelése, a Habsburg abszolutizmus osztálypolitikája a városi polgársággal szemben kerülnek tárgyalásra. I A bécsi udvar korszakunkban folytatott politikája, a centralizációs törekvések, messze a XVI. századba nyúlnak vissza. Ehhez a XVI. századtól kezdve megnyilvánuló Habsburg központosító törekvéshez járult a Lipót alatt érvényesülő korai osztrák merkantilizmus. Az osztrák városok iparosodása már a XVII. század végén, a XVIII. század elején megkezdődött. Ez az iparosodás azonban nem a városi polgárság kezén levő ipar fejlődését mozdította elő, mert az alapítók és fenntartók csaknem kizárólag főurak vagy maga az udvar volt2. A manufaktúrák létesítésének előfeltételo az azokkal szemben álló céhek háttérbe szorítása volt. 1754-ben az örökös tartományok városaiban és mezővárosaiban a céhek élére biztosok kerültek; 1763-tól számadásaikat a tartományi kormányok szigorúan ellenőrzik. A Kereskedelmi Tanács 1757-ből származó nyilatkozata szerint 1 A várostörténeti monográfiák az egész XVIII. századot általában néhány járvány, tűzvész, elemi csapás említésével intézik el. Azokban a városokban, melyek korszakunkban lettek szabad királyi városok, legtöbbször csak magát a tényt említik meg. A korszakot részletesen átfogó munka, Eckhart Ferenc : A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában (Bpest. 1022) is csak mellékkérdésként foglalkozik a városokkal, mivel figyelmét elsősorban a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem kötötte le. 2 1672-ben alakult a linzi gyapjúszövetgyár; 1722-ben az Orientalische Compagnie vette meg, majd 1754-ben állami üzem lett. 1718-ban alakult a bécsi porcelángyár; 1744-től állami üzem. Ugyancsak az udvar vette át a bedeni tükörgyárat, a Wiener Neustadt melletti (Lichtewörth) tűgyárat. A kremsmünsteri prelátus szövődét, a gurki püspök lenvászongyárat, Engel gróf Kremsben tafota- és bársonygyárat alapított. — H. L. Mikoletzky : Kaiser Franz Г Stephan und der Ursprung der Habsburgiseh-Lothringischen Familienvermögens (Wien. 1962). 40 1. Harry Kiihnel : Die soziale Betreuung des Personals der Linzer Wollzeugfabrik im Zeitalter des aufgeklärten Absolutismus (Jahrbuch der Stadt Lin» 1960). 137—138.1. A merkantilista alapelvek már I. Lipót alatt érvényesültek. Johann Becher, Friedrich Wilhelm von Körnicb, Wilhelm von Schröder több gyár alapítását befolyásolták. A linzi gyapjúgyár 1672-ben Lipóttól kapta első kiváltságlevelét. August Four nier : Handel und Verkehr in Ungarn und Polen um die Mitte des 18. Jahrhunderts (Archiv für österreichische Geschichte 69. k. Wien, 1897). 347.1. Adolf Beer : Studien zur Geschichte der österreichischen Volkswirtschaft unter Maria Theresia. I. rész. (Archiv für öst. Geschichte 81. k. Wien. 1895) 101—102. 1.