Századok – 1963
Tanulmányok - Nemes Dezső: Az 1927. évi olasz–magyar szerződés 1017
AZ 1927. ÉVI OLASZ-MAGYAR SZERZŐDÉS 1033 barátságot. Valóban, két hónappal az olasz—magyar szerződés megkötése után az Avarescu-kormány megbukik, és Bratianu sógora, Stirbey-Barlin herceg alakít kormányt: két héttel utána ez a kormány lemond, és ekkor már Bratianu veszi át a román kormány vezetését. Mussolinit foglalkoztatja a magyar—román viszony megjavítása. A Bethlen-kormány taktikai okokból erre kész lenne, ha nem folyna az úgynevezett „optáns-per", a magyar földbirtokosok Erdélyben kisajátított birtokainak visszaadása, illetve a kisajátítást szenvedők kártalanítása érdekében. Több tucat magyar nagybirtokos több mint 450 000 hold kiterjedésű kisajátított földbirtokáért folyik a hosszú diplomáciai párbaj.2 7 A Bethlen-kormány egyik fő külpolitikai feladatának, Romániával szemben pedig a legfontosabb közvetlen céljának tekinti az optáns-grófok érdekeinek védelmét, követeléseiknek legalább részbeni érvényesítését. Mussolini érdeklődésére Bethlen közli, hogy a közeledés Romániához ,,a mi részünkről mindaddig nehéz", amíg Románia a két ország közötti „differenciák tárgyában olyan magatartást tanúsít , mint az optáns kérdésben tette". Az optáns-ügy mellett persze a magyar kisebbségi sérelmeket is említi egyrészt azért, mert politikailag nehéz csak az optáns grófok érdekében fellépni, másrészt pedig azért, mert a magyar uralkodó körök nacionalista politikája számára a kisebbségi sérelmeket rendszeresen hasznosítják. Bethlen tájékoztatójára Mussolini „hangsúlyozta, hogy Avarescut figyelmeztette, hogy milyen fontos reá nézve a Magyarországgal való megegyezés és ezután is igyekezni fog a román kormányt oly irányban befolyásolni, hogy a Magyarországgal való megegyezés lehetővé legyen". Az április 4-i tárgyalás után Durini megemlíti Bethlennek, hogy kérjen Mussolinitól olasz segítséget a magyar hadsereg felfegyverzésére. Ez az ösztönzés a barátsági szerződés végleges megfogalmazásának és aláírásának kísérő zenéje volt. A szerződést április 5-én írták alá. A következő napon, április 6-án veti fel Bethlen a fegyverkezési segítség kérdését, „Mussolinival való utolsó beszélgetésemet — mondja Bethlen e találkozóról készült feljegyzésében — azzal vezettem be, hogy nem szóltam eddig egy Magyarországra nézve igen fontos és őt közelről érintő ügyről, miután nem voltam tisztában azzal, hogy szóbahozhatom-e? Miután azonban Durini gróf felkeresett azzal, hogy én Mussolini előtt miért nem említettem Magyarország felfegyverzésének kérdését, most szóba kívánnám hozni. Annak, bogy Magyarország aktívabb politikát folytathasson, egyik legfőbb előfeltétele, hogy hadserege kellően fel legyen fegyverezve." Bethlen megemlíti, hogy Magyarországnak „ha lehet is egyik vagy másik helyen elrejtve fegyvere, annak komoly jelentősége nincsen".Tudróla, hogy a világháború után osztrákmagyar fegyverkészlet került Olaszország birtokába, s „Magyarországot örök hálára kötelezné Mussolini — írja —, ha ezeket a készleteket rendelkezésünkre bocsájtaná. Mussolini erre kijelentette, hogy ilyen készletek még igen tekintélyes mennyiségben és értékben vannak és ő ezeket egész mennyiségükben kész nekünk azonnal átadni." A nehézség csak abban van, hogv „miképpen 27 Közel háromszáz perlő mintegy 480 000 holdat követel vissza, illetve ennyiért követel pénzügyi kártérítést. 58 földbirtokos 1000 holdnál nagyobb birtokáért, együttesen mintegy 430 ezer holdért perli a román államot, 35 földbirtokos perel 500-tól 1000 holdig terjedő birtokért, a többiek, a perlök több mint 2/3 része együttesen 25—30 ezer holdért pereskedik, fi*
