Századok – 1963
Tanulmányok - Rácz Béla lásd Kirschner Béla - Ránki György: Küzdelem a tervgazdaságért 68
102 RÁNKI GYÖRGY egybeesett a 3 éves terv parlamenti vitájával. A konferencia során Bevin angol külügyminiszter az eredeti amerikai elképzelésnek megfelelő javaslatot tett, mely szerint össze kell egyeztetni az egyes európai országok gazdasági programját, és így alakítsák ki közösen a kölcsön szükségleteit. Az egész elosztás, lebonyolítás stb. egy bizottság kezébe került volna, melyben az USA mellett a nyugati nagyhatalmaké lett volna a döntő szó, és ily módon beleszólási jogot nyerhettek volna az egyes országok gazdasági életébe. Molotov tiltakozott a javaslatnak eme formája ellen. Hangoztatta, hogy nem közösen, hanem egyes országonként kell felmérni a gazdásági szükségleteket, javasolta, hogy az irányító bizottságban más, a németeknek ellenálló ország is vegyen részt, valamint korlátozni kívánta a bizottság beleszólási jogát az egyes országok gazdasági életébe.15 6 Miután Bidault áthidaló terve sem tudta a nézeteket közös nevezőre hozni, az értekezlet néhány napos eredménvtelen tanácskozás után feloszlott.157 A nyugati hatalmak ezután bejelentették, hogy a Szovjetunió nélkül konferenciát hívnak össze a Marshall-tervvel kapcsolatos teendők megvitatására, melyre Spanyolország kivételével valamennyi európai országot meghívják. A meghívás ugyan a 3 éves terv törvényerőre emelése után érkezett, mégis számos politikai és gazdasági megfontolást vetett fel. A kelet-európai országok egy része, Bulgária, Románia, Jugoszlávia egyértelműen elfogadta a Szovjetunió állásfoglalását, visszautasították a meghívást, ezzel szemben Csehszlovákia és Lengyelország, első állásfoglalásuk szerint, hajlandónak mutatkozott az értekezleten részt venni, később azonban, a Szovjetunióval való megbeszélés után, ők is elálltak ettől a tervüktől. Magyar politikai körökben is bizonyos ingadozás mutatkozott az állásfoglalásban. Végül azonban az az elképzelés kerekedett felül, hogy Magyarország ne vegyen részt a megbeszélésen.15 8 A politikai harc a kérdés eldöntése körül nem volt túl éles. Feltehető, hogy ha a javaslat két-három hónappal korábban érkezik, ez esetben a burzsoázia a kisgazdapárton keresztül, támaszkodva a jobboldali szociáldemokráciára, a népi demokrácia egyik legsúlyosabb válságát robbantja ki e kérdésben. Nagy Ferenc szökésével azonban a burzsoázia politikailag leverve s defenzívában erre képtelen volt, így — bár a szociáldemokrata párt egyes képviselői pozitív állásfoglalást követeltek159 — a július 10-én megszületett hivatalos válasz elutasító volt, hangoztatva, hogy Magyarország csak olvan nemzetközi tanácskozáson vesz részt, mely a nagyhatalmak előzetes megegyezésén alapul. Tekintettel arra, hogy a 3 éves terv eredeti változata így is kimondottan belföldi erőforrásokra alapozódott, tehát a Marshall-terv elutasítása semminemű nehézséget nem támasztott, változást nem tett szükségessé, mindössze az ún. В tervet — mely az esetleges külföldi kölcsön felvétele után pótlólagos beruházásokat irányzott elő — vette le egyelőre a napirendről.160 Július második felében elhagyta a nyomdát a kormány által kidolgozott, s most már törvénnyé vált terv részletesebb ismertetése. A terv végül 6585 15li Népszava, 1947. jún. 30. 157 Kis Űjság, 1947. júl. 3. 158 Szabad Nép, 1947. júl. 5. 159 Népszava, 1947. júl. 11-i száma így ír: „Megnyugvással vettünk volna olyan határozatot, hogy a konferencián részt veszünk." 160 А В terv külföldi kölcsön esetén 300 millió forint iovábbi beruházást irányzott elő a mezőgazdaság, 380 milliót az ipar, 219,(i milliót a közlekedés és 150 milliót a szociális és kulturális létesítmények javára.
