Századok – 1963
Tanulmányok - Tóth Ede: A Függetlenségi Párt megalapítása 985
996 TÓTH EDE: A FÜGGETLENSÉGI PÁRT MEGALAPÍTÁSA és középbirtokosok körében tapasztalható jobbratolódás. Madarász parlamenten kívüli közvéleményre építő elképzelése azonban nem volt átgondolt. A függetlenségi párt megerősödését nem a plebejus jellegű parlamenten kívüli tömegmozgalom megszervezésétől, demokratikus program meghirdetésétől, tehát a nép erejétől, hanem Kossuth hazatérésétől, személyes varázsától várta. Abban reménykedett, hogy Kossuth képes lenne a társadalmi ellentétek áthidalására a függetlenség jegyében.4 7 Madarász Kossuthhoz fordult ugyan tanácsért, de titokban előkészítette saját külön függetlenségi pártját.4 8 Madarász csak Kossuth határozott fellépésére hagyott fel a jelentékeny erők tömörülését kompromittáló külön függetlenségi pártjának tervével és csatlakozott Simonyiékhoz.4 9 A Függetlenségi Párt jellegének kialakításához Kossuth és Madarász a párt bázisának keresésében egy ponton találkoztak: ti. a nemzetiségi pártokhoz való közeledést mindketten helytelenítették, a pártot a „magyar elem"-ből kívánták megszervezni. Helytelenítették a nemzetiségi pártok törekvését a nemzeti egyenjogúság törvényesítésére. Ez 1874 tavaszán a közjogi ellenzék köreiben elterjedt felfogás volt, amit erősített Kossuth néhány Irányit bíráló levele a nemzetiségi pártokkal való együttműködési kísérlet miatt. Nem véletlen ilyen körülmények között, hogy a Függetlenségi Pártnak kialakulása és születése hónapjaiban nem volt határozott álláspontja a nemzetiségi kérdésben,5 0 A Baloldal c. lap szerepe a függetlenségi erők tömörítésében, Tisza és Ghyczy taktikájának leleplezésében A balközéppárt november 7-i határozata a párt balszárnyát a párttal való szakításra kényszerítette. A határozat ugyanis nem csak visszamenőleg fogadta el Tisza és Ghyczy kormányképességi politikáját, hanem mintegy menlevelet, szabadkezet adott Tiszának és Ghyczynek a fúzió előkészítésére a kormánypárttal.5 1 Simonyi a Kossuthtal folytatott nyári megbeszélések szellemében, Mocsáryékkal egyetértésben, most már halaszthatatlannak látta az 1872 koratavaszán tervezett ellenzéki lap kiadását. 1873 decemberében a Helfy és Simonyi részéről kezdeményezett kísérlet a közjogi ellenzék programhű árnyalatainak egyesítésére Irányiék merev 48-asságán, a vezetéshez való ragaszkodásán zátonyra futott. Az ellenzéki csoportok álláspont jának országos 47 Madarász : Emlékirataim, 430. 1. Előzőleg 1867-ben is: uo. 362. 1. 4S Madarász külön függetlenségi párt szervezési kísérletéről 1873-ban és 1874 tavaszán: Madarász : Emlékirataim. 427 — 428. és 429 —440. 1. Az emlékiratban nem tesz említést arról, hogy 1874-ben is kísérletet tett a függetlenségi párt megalakítására, Simonyiékat és Mocsáryékat mellőzve, néhány hívéből, vö.: A függetlenségi párt megalakulásának kinyilvánítása Madarász József és társai részéről. Bpest, 1874. febr. 4. OL. Madarász József iratai 231. sz. Móréi Gyula a Politikai pártprogrammokban Madarász emlékiratai nyomán Madarász szerepét eltúlozza. 49 Madarász-Kossuthhoz, Bpest, 1874. dee. 27. OL. 50 Kossuth—Irányihoz, Turin, 1874. febr. 22. OL. Irányi-iratok, 92. (111. sorsz.). Madarász nacionalista álláspontja a horvát kiegyezés módosításáról. Emlékirataim 447.1., az 1868: XLIV. tc.-ről. 384. 1. 51 A balközép nov. 7-i határozatának szövege: OL. Kossuth-iratok I. 5464/4, Ellenzék, Magyar Újság, Szombati Lapok tudósításai 1874. nov. 8., 9., 10.
