Századok – 1962

Krónika - A Thuróczy-Krónika szovjet kiadásával kapcsolatos megbeszélések (Bartha Antal) 936

KRÓNIKA 939 ízben kerül szovjet kiadásra magyar középkori történeti mű, ami már önmagában is megnehezíti az orosz tordítás Körülményeit. Megjegyzendő, hogy a Krónika-szöveg orosz lordítasa csak részben történik a becsi tícliwanutner-téle kiattas alapjan. Malyusz Elemér javaslatát tigyelembe véve, a bécsi Schwanütner-kiadas szöveg pontatlansugait kiküszöbölendő, a tordító Malyusz lUemór protesszor archeogratiai kutatásainak eredményeit tigyelembe véve teszi at a krónika szövegét oroszra. Így tehát a Thuróezy-Krónika új kiadasa, az eredeti latin szöveg a Schwanütner-iéle kiaclas pontatlansagait is kiküszöböli. Különösen megnehezíti a torüitust az, hogy a magyar és az orosz középkori állami ós egyéb intézmények, valamint tisztségek különböző történeti tradíciók alapjan fejlődtek, s még akkor is, ha egyes esetekben, iunkeiojukat nézve ezek az intézmények Oroszországban és Magyarországon hasonlóak is voltak, számos árnyalati vonatkozásban különböztek egymástól, s ezeket az arnyalati kúlonoségcket pontosan és szabatosan kell meghatározni az intézmények orosz elnevezésében. Ez azért is igen tontos, mert a középkori magyar történeti terminologiaval ezúttal ismerkedik meg a szovjet olvasó a maga teljességében. Ezért az orosz fordításnak olyannak kell lennie, amely mintegy szótárat adja a középkori magyar történeti és politikai terminológiának. A magyar középkorral foglalkozó szovjet történészek szamára a Thuróezy-Krónika szovjet kiadasa szolgai majd mintául a magyar középkori történeti terminológia szabatos hasznalatára és értelmezésére. A szovjet íél messzemenő megértést tanúsított a tordítás vonatkozasàban is, és minden lehetséges feltételt biztosított annak érdekében, hogy a fordítás a lehető legtökéletesebb legyen. Kétségtelen, hogy a f huróczy-Krónika új szovjet kiadása a középkori magyar történeti terminológia fordításában is sokkal jobban megtelel majd a tudományos követelményeknek mint a középkori magyar történeti terminológia a jelenlegi kültöldi szakirodalomban szereplő gyakran pontatlan fordítása. Magyar részről a tárgyalasok során felhívták a szovjet szerkesztők figyelmét arra, hogy a Thuróezy-Krónika új kiadása messzemenően modernizálja Szentpétery: Script о res rerum Hungaricarum I—II. kötet, Budapest 1938 jegyzeteit. A Scriptores I. kötete (3—194. 1.) ugyanis tartalmazza a magyar Gestákat, de jegyzetanyaga már elavult, s az nem elégíti ki a mai marxista történettudomány igényeit. A Thuróezy-Krónika Gestafejezeteinek új jegyzetelése, melyet Mályusz Elemér rendkívül alapossággal és körültekintéssel végzett el, nagy mértékben befolyásolja majd a Scriptores jövőbeni használatát is. A Gesta-rószek marxista követelményeket figyelembe vevő jegyzetelésén túlmenően, fejezetenként utalás történik arra is, hogy az illető Gesta-rész a Gesta-irodalom melyik periódusában íródott és milyen tradiciókat tükröz. Talán felesleges is részletesen méltatni ennek a jelentőségét. Ennek a jegyzetelésnek felbecsülhetetlen jelentősége lesz mind az egyetemi oktatás, mind pedig a tudományos kutatás szempontjából. A Thuróezy-Krónika új kiadása után a Scriptorest csak a Thuróezy-Krónika új kiadásának párhuzamos ismeretével lehet majd használni. Szovjet részről nagy örömmel fogadták ezeknek a munkálatoknak az eredményeit, mert. a Gesta-irodalomnak ez az új kommentálása is nagy mórtékben emeli majd a forráskiadvány sorozat tekintélyét. Mi sem jellemzi jobban a szovjet tárgyaló fél előzékenységét, mint az, hogy csakis a tudományos igények maximális figyelembevételével mind az orosz nyelvű, mind pedig a magyar nyelvű variánst, — melyek mindegyike tartalmazza az eredeti latin szöveget is, — 50 ív terjedelemben állapították meg. Ehhez a terjedelmes kiadványhoz a Szovjetunió Tudományos Akadémiája biztosítja a papírt és az összes kiadással járó anyagi eszközöket. A magyar félt csak a kutatásokkal és a magyar fordítással járó anyagi kiadások terhelik. A reprezentatív formában megjelenő Thuróezy-Krónika komoly segítséget jelent nemcsak a magyar és a szovjet, hanem általában a magyar középkor iránt érdeklődő külföldi történészek számára, hiszen először jelenik meg egy középkori magyar történeti forrás teljes egészében modern világnyelvre lefordítva a kommentárokkal együtt, így a nemzetközi medievisztika a magyar középkori történetírás egyik legjelentősebb alkotását a marxista történettudomány legújabb eredményeit felölelő kritikai és tárgyi kommentárokon keresztül ismeri majd meg. A Thuróezy-Krónika új kiadása tehát a magyar marxista, s részben a szovjet forráskutatás egyik jelentős alkotása lesz. A szovjet történettudomány önzetlen segítségével a középkori magyar történetírás egyik leggazdagabb terméke, jelenleg csak elavult s nehezen hozzáférhető kiadása után a mai kor magas követelményeinek megfelelő formában kerül majd az érdeklődő történészek asztalára. Megegyezés jött létre abban, hogy a Thuróezy-Krónika szovjet kiadását térképekkel látják el, amelyek feltüntetik azokat a földrajzi pontokat, melyek a Krónikában említésre kerültek. A szovjet olvasó földrajzi tájékozódását megkönnyíteni igyekezve, a kommentárokban szereplő legfontosabb magyarországi földrajzi pontokat is feltüntetik a térképvázlatok.