Századok – 1962
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - A renaissance és a reformáció kérdéseiről tartott magyar–lengyel konferencia 858
«74 A RENAISSANCE ÉS REFORMÁCIÓ KÉRDÉSF.I péve). Ha figyelembe vesszük, hogy a centrabzáció és rendiség küzdelme, az állami függetlenség ós a társadalmi haladás sokoldalú összefüggése jelenleg a magyar történeti kutatás egyik legfontosabb problémája, megállapítható, hogy az elhangzott vélemények jelentós segítséget nyújtanak a marxista szintézis feltételeinek kialakulásához. A negyedik előadáscsoport a képzőművészet problémaköréből tudatosan a Lengyel- és Magyarország, illetve a határos országok összefüggéseinek és kapcsolatainak elemzésére irányult. A későgótikus és renaissance művészet újabb feltárásokkal és megbízható összefüggésekkel gazdagabb képét mutatta be az előadás, és gazdagították a hozzászólások. Megállapítható, hogy a művészet teljesebb megismeréséhez mennyire hozzájárult a királyi udvarok és itáliai művészek szerepének ugyancsak bővülő ismeretén túl a szélesebb társadalmi összefüggések figyelembevétele, a városok, bányavárosok, mezővárosok művészeti alkotásainak, a helyi mesterek teljesítményének, az építőipar és kályhásmesterség művészeti értékeinek elmélyültebb érdeklődéssel kísérése. Az ún. szarmatizmus irodalmi kereteken való túlfeszítóse viszont indokolt vitát vált ki. A konferencia munkálataiban külön is kiemelkedő az egri vándorgyűlésen elhangzott előadás, Jan Díjbrowski akadémikus előadása, amely belső értékein túlmenőleg Krakkó korabeli nagy szerepének kiemelése által a krakkói egyetem közelgő jubileumára való tudományos felkészülés feladatát idézi a lengyel —magyar vegyesbizottság munkája elé. A vándorgyűléssel kapcsolatban jelképesnek érezzük, hogy Egerben a lengyel — magyar kapcsolatok figyelemre méltó helyi vonatkozására is fény derült. A lengyel —magyar történész vegyesbizottság elnökei végül köszönetet mondanak a Magyar Tudományos Akadémiának, a Magyar Történelmi Társulatnak és Északmagyarországi csoportjának, a tárgyalások kedvező kereteinek megteremtéséért, a korszak műemléki és művészeti érzékeltetésének biztosításáért, valamennyi résztvevőnek fáradozásaiért. A többi ország történészeinek élénk közreműködésével összegyűlt gazdag és rendszerezett anyag alapján a vegyesbizottság elnökei reményüket fejezik ki, hogy a bemutatott eredmények kölcsönös figyelembe vétele és a felvetett problémák illetve feladatok megoldása továbbra is összekapcsolja a résztvevő tudósoknak a konferencián kialakult munkatársi együttesét és előmozdítja történettudományaink fejlődésében fontos nemzetközi együttműködést. Budapest 1961. október 14. Dr. Kazimierz Lepszy Dr. Székely György a lengyel tagozat elnöke a magyar tagozat elnöke A záróközlemény felolvasása után Kazimierz Lepszy professzor a lengyel tagozat elnöke fejezte ki köszönetét a konferencia megrendezéséért és a vendéglátásért . A konferencia Mátrai László akadémikus zárszavával ért véget. Október 15-én, vasárnap a konferencia külföldi vendégei a budai vár ásatásait, a vármúzeumot és az Országos Szépművészeti Múzeum renaissance gyűjteményét tekintették meg. Fügedi Erik