Századok – 1962
Közlemények - Unger Mátyás: A források felhasználása a középiskolai történelemtanításban 823
A FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA A KÖZÉI'ISKOLAJ TÖRTÉNELEMTANÍTÁSBAN 833 jai, a proletárdiktatúráért életüket áldozó mártírok fiúknak és leányoknak egyaránt példaképei lehetnek. (Becsületbeli kötelesség az iskola névadóját elég sokoldalúan ismertté tenni a tanulók előtt 1) Lényeges az is, hogy figyelembe vegyük a serdülő gyerekek kritikusabb és mindent kissé kétkedő álláspontról megközelítő lelki világát, ennek megfelelően ne fosszuk meg hőseinket emberi vonásaiktól. A küszködő, vívódó és győzedelmeskedő hős a legvonzóbb és legnagyobb hatású 15—18 éves korban. Milyen fokra emelhetjük tanulóink ismereteit a forrásokról és forráskritikai készségüket? Ha rendszeresen felhasználjuk a forrásokat, növendékeink a négy év alatt fokrólfokra megismerkednek a különböző forrástípusokkal s bizonyos forráskritikai készségük is kialakul. Az I. osztályban Sokféle forrással találkoznak a tanulók: elbeszélő szövegekkel, törvényekkel, filozófiai elmélkedésekkel, mondákkal és mítoszokkal. A cél: megismerkedni a forrásokkal, a források őrzésére szolgáló tudományos intézményekkel, elsősorban a múzeummal, s szótválasztani az írott történeti forrásokat a mondáktól, mítoszoktól, melyek az íratlan szellemi hagyományokhoz tartoznak. A II. osztályban Ebben az osztályban dominálnak az elbeszélő források, a krónikák, geszták. Fontos szerep jut a törvényeknek, s a legtipikusabb középkori forrásnak, az oklevélnek. Cél, a magyar középkor forrásainak vázlatos megismerése, s az alapvető forráskritikai szempont: cui prodest, „kinek használ" felvetése és alkalmazása. A III. osztályban A már ismert forrásfajták mellé ebben az osztályban újak lépnek: a nagy sorsfordu" lók idején oly gazdagon tenyésző memoárirodalom s a sajtó. Alig korábban csak szórványosan talákozott a tanuló gazdaságtörténeti forrásokkal, most ezek erősen megszaporodnak, s feltűnik a hivatalszervezet tipikus tömegterméke: az akta. Cél: különösen a humán osztályokban, ahol forrásfeldolgozó órák is vannak, a forrásokra vonatkozó ismeretek középiskolás fokon való rögzítése. (Persze, különösen a reálosztályokban szó sincs arról, hogy valamiféle plusz terhet rakjunk tanulóra és tanárra. Arra gondolok elsősorban, hogy a forrásszemelvények gyakori alkalmazása során kell a tanulókban kialakulnia ilyen természetű alapfokú tájékozottságnak és készségnek.) A IV, osztalyban A középiskola utolsó osztályában új forrásfajták már nem igen kerülnek elő. Annál inkább célunk lehet itt a történeti források kritikai használatáról tanultak alkalmazása és begyakorlása. A források rendszeres és tudatos félhasználásának jelentősége Összegezésképpen néhány szót arról, hogy milyen jelentőséget tulajdonítok a források rendszeres és tudatos felhasználásának. Nem túlzok, ha azt állítom, hogy az értelmi, érzelmi s főként pedig a világnézeti nevelés területén egyaránt igen döntő hatása mutatkozik. Segít abban, hogy a történelmet a tanulók ne „magolós" tárgynak tartsák, hanem olyannak, amelyet nem lehet igazán tudni anélkül, hogy ne értenék. Amikor egész iskolarendszerünkre terjedően az az egyik központi törekvés, hogy gondolkodásra neveljünk, a forráselemzés ehhez felbecsülhetetlen segítséget kínál. Ügyes vezetéssel az érdeklődő tanulók hamar észreveszik a leglényegesebb politikai gondolatokat, összefüggéseket, s a szerzők szándékait és eszközeit is felismerik. Ez pedig a legtöbb, amire a történelemtanításban az értelmi nevelés területén törekedhetünk. Sok lehetőséget kínál a források felhasználása az újabban ismét erőteljesebben hangsúlyozott érzelmi neveléshez. Az eredeti, egykori források szakavatott megszólaltatása hevesebb érzelmi reakciót vált ki, mint a legjobb tanári magyarázat vagy a legjobb 9 Századok
