Századok – 1962
Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (II. rész) 64
78 KISS JÓZSEF most figyelembe vesszük azt, hogy a megélhetési viszonyok részint a kereset csökkenése, részint a különböző indirekt fogyasztási adók behozatala s az életigények fokozódása által folyton nehezednek, s így a szegény munkásnéposztálynak közteherviselési képessége is csökken, s minden közteher megélhetési viszonyaiban támadja meg; nem zárkózhatunk el azon véleményünk kifejezésre juttatása elől, hogy az adórendszer tervbe vett reformjának az egyenesadók súlyos voltának könnyítése, különösen pedig a közép- és törpebirtokos osztályt sújtó földadó terhének mérséklése mellett az adómentesség határa is feljebb tolandó, hogy így a szegényebb néposztálynak s főként a munkásosztálynak aránylag súlyos közterhei könnyíttessenek, mert kétségtelen, hogy a közterheknek súlyos volta egyik oka a munkásnép elkeseredésének."80 Mi sem természetesebb, hogy alapvetően nem ez okozta a munkásosztály és a nincstelen agrárnépesség elkeseredését, hanem a dolgozó parasztság tönkretételének valamennyi tényezője együttesen: a terhek fokozatos emelkedése mellett a kereseti lehetőségek és a jövedelem fokozatos csökkenése, ugyanakkor a tőkefelhalmozás fokozása. Kétségtelen, hogy Szolnok megyében az árugazdaság — korlátai ellenére is — biztos lábon állt a tárgyalt időszakban, s ennek megfelelően az adók jelentősége is csökkent, a parasztság differenciálódása és tönkretétele szempontjából mégis figyelmet érdemel. A tőkés agrárfejlődésnek ebben a szakaszában az egyes adónemek vizsgálata, valamint a ledolgozással összefüggő feudális, félfeudális és tőkés kizsákmányolási formák változatainak elemzése is ezt igazolja. Hogy Szolnok megyében a lakosság adóztatásáról hozzávetőleges képet kapjunk, vizsgáljuk meg először az állami egyenes adók fő összegeit az 1896. és az 1901. évi összesített adatok egybevetése alapján!8 1 1. Földadó 1896-ban 2 198 285 korona 44 fillér 1901-ben 2 225 995 05 „ Emelkedés 27 709 „ 61 „ 2. Házbéradó 1896-ban 56 609 „ 03 1901-ben 91 609 „ 21 Emelkedés 35 000 „ 18 3. Házosztályadó 1896-ban 183 999 „ 30 1901-ben 168 542 „ 95 Apadás 15 456 „ 35 4. I. és II. osztályú keresetadó 1896-ban 490 478 „ 90 „ 1901-be n 50 0 64 2 10 „ Emelkedés 10 163 „ 20 „ 80 J ász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának rendszeres évi jelentébe az 1896—190 1. évekről, Szolnok, 1901. 13—14. oldalak anyaga. 81 P árttörténeti Intézet Archivima, Szolnok megyei alispáni iratok. I. 30 859/1897. Javaslat a munkáskérdés megoldására, valamint a 80. jegyzet megfelelő anyaga.
