Századok – 1962

Tanulmányok - Jemnitz János: Az anarcho-szindikalizmus franciaországi történetéhez 1914 előtt 748

756 J KM.NITZ JÁNOS befolyásoló tényezőnek. A jelenség igazi megértéséhez ezeket a tényezőket egyenként kell vizsgálat tárgyává tennünk. Valamennyi marxista szerző — de részben polgári történész is — egyetért abban, hogy a francia ipar, és ennek következtében a munkásság kisipari összetétele,9

amely még a századforduló idején is szembeötlő volt, sok szempontból meghatározta a munkásság XIX. századbeli szellemi arculatának alakulását is. Valóban kiáltó az eltérés a francia és német munkásság összetétele között: Franciaország (1906)1

0 Vállalatok munkáskategóriánként Vállalatok száma mimkáskategóriánként Munkások száma % 1 munkás 1 661 426 1 661 000 26,7 2-5 596 811 1 650 000 26,5 6-50 „ 67 786 1 040 000 16,7 51--500 „ 8 480 1 132 000 18,2 501--1000 404 281 000 4,5 1000 felett 207 461 000 7,4 Ezzel szemben Németországban 1907-es adatok szerint a helyzet a következő: 1— 6 munkást foglalkoztató vállalatnál dolgozik a munkások 37,3% 6- 50 „ „ „ „ „ 25,4% 50-1000 „ „ „ „ „ 30,6% 1000 felett „ „ „ „ „ 6,7%" Vagyis, ha a százalékarányokat összehasonlítjuk a két ország között: Németország: Franciaország 1— 6 munkás 37,3% 53,2% 6- 50 „ 25,4% 16,7% 51 — 1000 „ 30,6% 22,7% 1000 felett 6,7%. 7,4% 9 Val. R. Lorwin adatai szerint 1896-ban az ipari alkalmazottak 64%-a dolgozott a 100 munkásnál kevesebbet foglalkoztató üzemekben. 1906-ban az arány még mindig 59% maradt. Ugyanekkor az összes üzemek 1/3

-a kevesebb, mint 10 munkást foglalkoztatott. ( Val. R. Lorwin ; The French labour movement. Cambridge, Harward. 1954. 15.1.) A számok ugyan eltérőek, de valamennyi szerző és minden adat bizonyítja a lényeget illetően az ipar és a munkásság szétforgácsoltságát. Többek között alátámasztja a M. Reinhard szerkesztésében megjelent könyv is (Histoire de France. Paris. 1954), amelyben, noha a szerzőkollektíva elsősorban Franciaország gazdasági haladását, a társadalmi-gazdasági szerkezetben végbemenő változásokat kívánta kimutatni (ezzel kapcsolatban szemléltetően bizonyítják a metallurgia előretörését, a bányászok és vasmunkások, egyes ipari körzetek munkáslétszámának felemelkedését), mégis egybehangzóan megállapítják, hogy a munkások 60%-a 1913 előtt továbbra is a 10 munkásnál kevesebbet foglalkoztató munkahelyekben, 40%-uk pedig a textiliparban dolgozott (II. kötv392. 1.). 10

Szovjetszkaja Enciklopédia. 1936. 58. köt. 11 W. Bartel : Die Linken in der deutschen Sozialdemokratie im Kampf gegen Militarismus und Krieg. Berlin. 1958. 9—10. 1.