Századok – 1962
Tanulmányok - Diószegi István: Az 1870. július 18-i közös minisztertanács 705
AZ 1870. J 0 LIOS 18-1 KÖZÖS MINISZTERTANÁCS-741 ciaországgal meg éppenséggel jó barátságban"18 0 kell maradnunk, és „kerülnünk kell mindent, ami Franciaország ellenségei támogatásának látszatát kelti"18 7 . Ezt a külpolitikai vonalvezetést Beust megítélése szerint leginkább az Andrássy-féle „porosz bizalmas közlés" veszélyeztette, amely „kifelé (azaz Franciaország felé — D. I.) lehetetlen helyzetbe hozna bennünket"18 8 . Innen van az, hogy a minisztertanácson az Andrássy-féle ,',bizalmas közlés" megbuktatására koncentrálja erőfeszítéseit. Beust megítélése szerint az Andrássy-féle javaslat elfogadása megfosztaná a Monarchiát a biztosan várt francia győzelem eredményeiben való részesedéstől. A részleges és általános mozgósítás kérdésében, jóllehet ő az utóbbi állásponton áll, azért nem tartja szükségesnek világosan és egyértelműen állást foglalni, mert az optimális terv végrehajtását tulajdonképpen az egyáltalán nem kisméretű részleges mozgósítás is elősegítette volna. Tetszetős és logikusnak tűnő tervezet ez egészében véve, amely anyagi erőfeszítések és véráldozat nélkül komoly hatalmi térnyerést juttatna a Monarchiának. De az elvi és gyakorlati kiindulópont alapjában véve elhibázott. A felbomlás küszöbére lépő soknemzetiségű birodalom mitsem nyert egy olyan koncepcióval, amely ábrándok után futott, és nem vette tudomásul a gyakorlati élet megdöbbentő realitásait. 1870-ben, az orosz-szláv veszély kibontakozásának évében Németország osztrák érdekeknek megfelelő újrarendezésére készíteni tervezetet csak a külpolitikai vakság tanúbizonysága és nem az államférfiúi zsenialitás ismérve lehetett. Csak ez az utópisztikus voluntarizmus okozhatta, hogy Beust minden számítását Franciaország győzelmére építette fel, és jóllehet beszélt az ellenkező lehetőségről is, Poroszország győzelmét egyszerűen nem volt képes elképzelni. Majd amikor a várakozása ellenére mégis ez fog bekövetkezni, teljesen összezavarodik. Végül egy kisebb jelentőségű, de súlyos következményekkel járható pontatlanság; a foganatosított katonai intézkedéseket nem fedezte diplomáciailag Poroszország felől, és így a Monarchiát kitette annak a veszélynek, hogy a felkészülés előtt a porosz támadás áldozatává válik. Ahogy Beust elgondolását csak a Triász-terv összefüggésében érthetjük ^pmeg, úgy Andrássy prepozíciói is csak az orosz-szláv koncepció keretében "nyerik el tulajdonképpeni értelmüket. Andrássy a francia—porosz háború teremtette körülményeket Oroszország,visszaszorítására, az orosz-szláv probléma megoldására, vagy legalább tartós elodázására szerette volna kihasználni. Noha kiindulópontja és célja egészen más, mint a külügyminiszteré, a két tervezet mégis sok tekintetben hasonlít egymásra. Andrássy sémája: várakozó semlegesség — részleges mozgósítás — bizalmas közlés Poroszországnak — akcióba lépés. A „várakozó semlegesség" kifejezésben Andrássy is a várakozásra tette a hangsúlyt. Ez egyszerre szolgált a tervezett oroszellenes fellépés kedvezőbb körülményeinek kivárására (ami nyilvánvalóan nála is a remélt francia győzelem bekövetkezését jelentette) és az „udvari párt" poroszellenes lépéseinek fékezésére. A részleges mozgósítás ugyancsak kétoldalú dolog: alkalmas az Oroszországgal szembeni 180 ,,. . . dass wir mit Italien im Vornehmen bleiben und zwar in Frankreich freundlichem Sinne." Ministerrath, 18. Juli 1870. 18 7 dass wir alles vermeiden, was wie eine Unterstützung der Feinde Frankreichs aussehe." Uo. 188 „Eine Erklärung an Preussen ... werde uns nur nach Aussen compromittieren." Uo.
