Századok – 1962

Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (II. rész) 64

68 KISS JÓZSEF Ezek az adatok több szempontból is jellemzőek.5 6 Elsősorban azért, mert Jászapáti redemptus területe jellegzetes paraszti gazdaságokból állott. Határá­ban nem volt egyetlen nagybirtok sem, s a legnagyobb középbirtoka sem érte el a 300 kat. holdat. Mindössze négy 200 holdon felüli középbirtoka és 21 száz és kétszáz hold közötti gazdagparaszti földbirtoka volt ezekben az években.57 így a bérmunkáltatók zöme a gazdagparasztság soraiból került ki, akik július­ban is, tehát a legnagyobb dologidőben kevesebbet fizettek a megyei átlag­béreknél. Ezért a felnőtt mezőgazdasági munkások nagy része a nagybirtokos övezetekbe szegődött el nemcsak az aratási, hanem a tavaszi és az őszi mező­gazdasági munkálatok idejére is. Erre a jelenségre utalnak azok az adatok is, amelyek azt mutatják, hogy ugyanakkor a gyermek-munkaerőt sokkal jobban megfizették, mint a megye nagybirtokos övezetében. Viszont a női munkaerő a nagyobb kínálat miatt lényegesen olcsóbb volt. A jászapáti bérkimutatások beszámolnak arról is, hogy itt a gazdagparasztok 3—4 Ft-ért adtak igásfuvart egy napra a dolgozó parasztságnak, ezeket a fogatokat ingyen munkában — ide számítva a tagosítatlan parcellákat — a gazdasági cselédek kísérték. Hogy az ilyen igauzsorával mennyit kerestek a gazdagparasztok, elég arra rámutatni, hogy ugyanakkor 1 mázsa búza ára 5—6 Ft volt a jászapáti piacon. A piacra termelő kisbérlő gazdagparaszt tehát a bérleti földnek és a bérmunkások munka­erejének kizsarolása révén is döntő tényezőjévé vált a dolgozó parasztság tönkre­tételének. Sőt a jászkun gazdaságokban bizonyos mértékig élen is járt abban. Jellegzetes típusai voltak a kísbérleteknék azok a „népies mintagazda­ságok", amelyeknek létesítését éppen 1897-ben a megyei Gazdasági Egyesület kezdte meg az amerikai típusú farmergazdaságok népszerűsítése céljából. Az egyesület hat évi működéséről szóló ügyvezető titkári jelentés ezzel kapcsolat­ban kiemeli, hogy „módot találtunk a gazdasági ügyvitel fejlesztésére és javí­tására is. A kisgazda gazdálkodási rendszerének javítása, s bármely kisgazda által hasznosan és sikeresen követhető gyakorlati példa előállítása céljából a vármegye forgalmi központjában, könnyen megközelíthető helyen népies min­tagazdaságot létesítettünk ... A miniszter úr méltányolva és helyeselve indo­kainkat, a létesítendő 62 holdas mintagazdaság berendezési költségeinek rész­beni fedezésére 4 000 korona (2 000 Ft) államsegélyt adományozott, amely összeget mezőgazdasági bizottsági alapunkból 8 000 koronára egészítvén ki, a mintagazdaság berendezését megkezdhettük. A mintagazdasághoz szükséges területet gr. Almásy Pál pusztatenyői hitbizományi uradalmának közvetlen a Szajol állomás mellett, a Budapest—Aradi vaspálya mentén, attól balra eső egyik táblájából vettük 20 évi haszonbérbe évi 24 korona (12 Ft) holdankénti haszonbérért."58 Az ilyen nagyarányú állami és megyei tőkével beruházott bérgazdaság igen hamar belterjesen gazdálkodó farmergazdasággá alakulhatott. Hozzá­vetőleg 2 400 Ft értékű élő leltára, 1 400 Ft értékű holt leltára, hatos vetésfor­gója, olcsón fizetett bérmunkája, kitűnő piaclehetőségei évente mintegy 350 Ft tiszta nyereséget biztosítottak, amelyből újabb beruházásokat eszközölhettek. 58 Szolnoki Állami Lt. Jászapáti közigazgatási iratok. V. Iparügyek, 1896. Napszám­bér és piaci árkimutatás Jászapátiban 1896 június. Hasonló arányokat találunk a századforduló éveiben is. 57 Magyar Korona Országainak Gazdacímtára. 200 — 218. 1. 68 Jelentés Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Gazdasági Egyesületének hat évi működéséről (1897—1903). Szerkesztette Kovács Albert. Szolnok. 1903. 47 — 51. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents