Századok – 1962
Történeti irodalom - Fiatalok a Tanácsköztársaságról (Ism. [*]) 351
306 TÖRTÉNETI IRODALOM 351 FIATALOK A TANÁCSKÖZTÁRSASÁGRÓL (Budapest, Tankönyvkiadó. 1960. 199 1.) A Tanácsköztársaság helyi történetét elemző 4 dolgozatot, s további 25 munka kivonatát fogja csokorba ez a kötet. Ezeket a sokszínű, tárgyukban, feldolgozási módszereikben és színvonalukban különböző tanulmányokat nem csupán a téma közössége fogja egységes keretbe, de az a tény is, hogy nem órett történészek kiforrott munkái, hanem tehetséges fiatalemberek, III. és IV. osztályos középiskolái tanulók első szárnypróbálgatásai. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny történelmi pályázatára írták ezeket a dolgozatokat, s nyertek vele pályadíjat a fiatal szerzők. A Tankönyvkiadó Vállalat már második évben adja közre a verseny legjobb pályaműveit. 1958-ban jelent meg az első kötet „Helytörténeti dolgozatok" címmel, amely egy falu, város, üzem, mezőgazdasági üzem, műemlék történetének nagyobb szakaszáról írott dolgozatokat tartalmazott. Az 1959. évi verseny díjnyertes dolgozatait tartalmazó jelen kötet valamennyi tanulmánya témáját a Tanocsköztársaság helyi történetéből meríti. A szerkesztő (Szabolcs Ottó) rövid, a tanulmányi verseny eredményeit méltató előszava után Hunyady György : A Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács c. munkájában bemutatja az első magyar proletárdiktatúra, a diktatúra funkcióját megtestesítő tanácserendszerónek mély demokratizmusát. A tanács szervezeti felépítésének ós munkamódszereinek vázlatos felrajzolása után részletesebben foglalkozik a pónzügy ós a közellátás, a lakásügy, közművek és közlekedés területén kifejtett munkájával. A tanács az általános közigazgatási teendők ellátásán kívül a politikai életnek is jelentős tényezője volt. A hadi és külpolitikai kérdések megvitatása mellett a tanács aktívan közreműködött a belpolitika problémáinak megoldásában, az ellenforradalmi propaganda és fegyveres támadások letörésében. A tanács helyi és központi kormányzás terén egyaránt tevékenykedett. A budapesti — tehát a főváros proletár tömegeit képviselő — Tanács jelentette Magyarországon a legátfogóbb, legjelentősebb működő proletár-képviseletet. Ez a Kormányzótanácsnak alárendelt helyi szerv, a politikai főhatalom időszaki gyakorlója is volt. A kötetben megjelent másik tanulmány, Földváry László munkája a Magyar Tanácsköztársaság történetét Orosházán és az orosházi járásban mutatja be. A megyében a háborús nélkülözések hatására az első világháború vége felé egyre gyakrabban jelentkeztek a hagyományos parasztmozgalmak. A vidéken is gyorsan kiépült polgári demokrácia nem oldotta meg a parasztság kérdését: a földkérdést. Már 1918 decemberében a nagyszónási parasztok a szocialista köztársaság kikiáltását sürgették. A proletárdiktatúrának tehát mély gyökerei voltak a megyében. A tanulmány ennek a korszaknak a történetét Orosházán, Csorváson, Tótkomlóson, Gádoroson, Pusztaföldváron, Nagyszénáson bő forrásanyagon külön-külön bemutatja, s csak ezután von le általános következtetéseket. A Tanácsköztársaság kultúrpolitikájának egy iskolára való vetületét adja Lendvai Mária : „Az új iskola" c. tanulmánya, amikor a Munkácsy utcai gimnázium a proletárdiktatúra alatti történetét vázolja fel. A központi kultúrpolitikai elképzelések megvalósulásának útja, a tananyag és a módszerek változása, a tanári kar és tanulók gondolkozása, hangulata bontakozik ki Lendvai Mária munkájából. A kötetben a negyedik teljes terjedelemben közölt tanulmány Povázsai János munkája: „A békésmegyi munkássajtó története, különös tekintettel a Tanácsköztársaság korára". A haladó megyei sajtó megjelenésétől rövid áttekintést ad a szerző, majd részletesebben mutatja be a Tanácsköztársaság helyi sajtóját. Fő érdeme, hogy feltárja a kor szocialista sajtójának; a Békésmegyei Népszava, a Gyulán megjelent Vörös Zászló, a szarvasi Népakarat és az orosházi Nóperő c. lapoknak gyökereit a megyei haladó mozgalmakban. Bemutatja e lapok szerepét a megye munkáissága és parasztsága tudatának formálásában és a haladó megyei erők mozgósításában. A továbbiakban az egyenként 3—4 lapos kivonatok szemléletes képet adnak a pályázó fiatalok sokoldalú érdeklődéséről. A munkák többsége egy helységben pl.: Debrecenben, Szegeden, Miskolcon, Gyöngyösön, Ózdon, Nyíregyházán, Orosházán, Szekszárdon, Pécsett, Szentesen, Gádoroson mutatja be a Tanácsköztársaság történetét. Gyakoriak a gyár- és intózménytörténeti munkák, mint pl.: „A Múzeumi és Képzőművészeti Direktórium működése", „A Közoktatásügyi Népbiztosság története", „A szentesi direktórium gazdasági és szociális politikája", „A Tanácsköztársaság története és emlékeinek továbbélése a Láng Gépgyárban" stb. Még sokszínűbbé teszik a kötetet az olyan munkák, mint pl.: „A Rostás István vezette ellenforradalmi lázadás törté-