Századok – 1962
Tanulmányok - Perjés Géza: A „metodizmus” és a Zrínyi-Montecuccoli-vita (II. rész) 25
30 PEIÍJÉS GÉZA tacitizmust jelenti" — mondja ki Klaniczay félre nem érthetően.5 3 Ezután bemutatja, hogy miként „rontotta el" a metodizmus Machiavelli hadtudományi rendszerét. Ahogyan a tacitizmus csak a fennálló uralmi viszonyok szempontjából kedvező politikai elveket vette át Machiavellitől, ugyanúgy a metodizmus is szelekciót végzett hadtudományi elvei között; megtartotta a hadakozás tudományos jellegét, a modern hadseregszervezésnek, az új fegyverek alkalmazásának, valamint a gyalogság előtérbehelyezésének elveit, de elvetette forradalmi vonatkozásait, például a nemzeti hadsereget, elválasztván így a hadsereget a néptől. Az a körülmény, hogy a metodizmus Machiavellitől csak a módszerességet, a fegyelmet és a tudományosságot vette át, de az általa rugalmasan felállított taktikai elgondolásokból „csalhatatlan dogmákat faragott", óhatatlanul nehézkessé, habozóvá és lassúvá tette a hadakozást, és „a hadviselés tudományos szabályait túlbecsülve, csalhatatlan és mindenkor érvényes szabályokat írt elő. Megteremtette így a könyvből való hadakozás módszerét."5 6 Klaniczay gondolatmenetének második lépésében leírja Zrínyi hadtudományi elveinek fejlődését. A Zrínyi által ismert és gyakorolt végvári harcmodor mindenben ellentéte volt a metodizmusnak: megvolt benne a kezdeményezés, de hiányzott belőle a rendszeresség és a tudományosság. Zrínyi választás előtt állt: vagy elfogadja a metodizmust, vagy pedig valamüyen más, mindenesetre a végvári hagyományok egy részét magában foglaló hadtudományi rendszert dolgoz ki. Kezdetben egyáltalán nem volt világos a választás előtte — állítja Klaniczay —, ós a Tábori kis Trakta megírása idején több lényeges kérdésben még a metodizmus álláspontján volt.5 7 A Vitéz Hadnagyban és a Török Áfium-ban azonban már teljesen szakított a metodizmussal, és a végvári harcmodorból, valamint Machiavelli elveiből összeötvözött hadtudománya befejezett rendszerként áll előttünk.58 A párhuzam tehát teljes: a hadtudományi metodizmusból Zrínyi ugyanúgy Machiavellihez érkezik vissza, mint a politikai tacitizmusból. És Klaniczay így zárja le gondolatmenetét: „Hadtudományi síkon igazolódott tehát feltevésünk, hogy Zrínyi a tacitizmuson keresztül a magyar helyzet, a magyar társadalmi-politikai és tegyük hozzá katonai valóság hatására visszajutott Machiavellihez.'5 9 És mi lenne természetesebb ezek után, mint az, hogy a Zrínyi—Montecuccoli vitában „két hadtudomány csap össze: a Vitéz Hadnagyban kifejtett, a legjobb machiavellista hagyományokat továbbfejlesztett és a török hadviselés évszázados tapasztalatait általánosított magyar hadtudomány a metodizmus legmerevebb, legdogmatikusabb és legreakciósabl) elméletet győzi le ebben a vitában".6 0 Feladatunk most az, hogy Klaniczay gondolatmenetének egyes lépéseit vizsgálat alá vegyük. Amint láttuk, kiindulása az volt, hogy metodizmus létezett. Miután meggyőződésünk szerint metodizmus nem létezett, röviden elvethetnénk következtetéseit, mondván: hibás premisszából csakis hibás konklúzióra lehet jutni. Tekintve azonban, hogy gondolatmenetének következő lépéseinél ténykérdésekről van szó, valamint olyan megállapításokról, melyekkel a kutatásban mind ez ideig nem találkozhattunk, elengedhetetlen, hogy 55 Uo. 301. 1. 56 Uo. 302. 1. "Uo. 225. 1. 58 Uo. 289. és 430. 1. 59 Uo. 302. 1. 00 Uo. 472. 1.
