Századok – 1962

Történeti irodalom - Ravasz János–Felkai László–Bellér Béla–Simon Gyula: A magyar nevelés története a feudalizmus és a kapitalizmus korában (Ism. Biró Sándor) 338

306 TÖRTÉNETI IRODALOM 338 elsősorban az i. е. V. században, a görögség klasszikus korszakában. Mint a szemelvényekből kitűnik, ezt az időbeli korlátozottságot a szerkesztő nem veszi nagyon komolyan (amit nem is veszünk tőle rossznéven). Ennél nagyobb kár, hogy a görög élet nem egy fontos területe (jog, vallás, színház stb.) csak nagyon kis teret kapott, vagy éppenséggel hiányzik a kötetből, arra való hivatkozással, hogy ezeket külön kötetek fogják tárgyalni. Szerintünk helyesebb lett volna egy kötetben tárgyalni a görögség hétköznapi életének minden szervesen összekapcsolódó vonását, ami amellett, hogy kielégítette volna a történeti szempontokat, a kötet jelentőségét ós hatását is növelte volna. Ezt maga a szerkesztő, Ritoók Zsigmond is érezte, és tőle telhetően igyekezett is — néha a bevezetőben adott programtól eltérve — a görögök életének minél teljesebb bemutatására. Kár, hogy nem juttathatott helyet könyvében a feliratos anyagnak, amely olyan bőséggel kínálkozott volna számára ehhez a tárgykörhöz, ós hozzásegítette volna a görögség életének még szélesebbkörű, reálisabb bemutatásához. A lakosság jelentős hányadát kitevő jogtalanok ós korlátozott polgárjogúak, különösen a felszabadított rabszolgák életéről éppen a feliratok (és a papiruszok) felhasználása révén adhatott volna érdekes és valóban hézagot pótló korrajzot. Gazdag anyaggyűjtések és modern feldolgozások segíthették volna ebben a munkájában. (Gsak néhányat említek meg: A. Calderini : La manomissione e la condizione dei liberti in Grecia. Milano. 1908; ua. : Appunti nella manomissione e la condizione dei liberti in Grecia. Milano. 1953; L. Gernet : Sur le droit athénien de l'esclavage, AIIDO V. 1950. 159. sk. 1.; Droit et société dans la Grèce ancienne. Paris. 1955. 151. sk. 1.; W. L. Wcstermann : The Slave Systems of Greek and Roman Antiquity, Philadelphia. 1955 stb.) Az irodalmi források hozzáértő válogatása és fordítása így is értékes vezetővé teszi a Régi görög hótköznapok-at a klasszikus görögség életének megismeréséhez. A szerkeszt ő^ értékes bevezetője és színvonalas magyarázatai komolyan segítik az olvasót a szemelvények helyes megértésében ós támogatják a görögség mindennapi életének sokoldalú megismerése útján. FERENCZY ENDRE RAVASZ JÁNOS. FELKAJ LÁSZLÓ, BÉLLÉ Л BÉLA, SIMON GYULA: A MAGYAR NEVELÉS TÖRTÉNETE ' A FEUDALIZMUS ÉS A KAPITALIZMUS KORÁBAN (Budapest, Tankönyvkiadó, I960. 193 + 67 1.) Az elmúlt esztendő végén jelent meg a Tankönyvkiadó szép és gondos kiadásában, Jáki László ízléses illusztrációival, az eredetileg tankönyvnek szánt első magyar neveléstörténeti összefoglalás. Maga a neveléstörténet 12 ívre terjed; Ravasz János nagy alapossággal összeállított bibliográfiai ,,Függelék"-e pedig 67 oldalon ismerteti az érdeklődők és kutatók számára nélkülözhetetlen neveléstörténeti irodalmat. A szerzők mindenike régóta foglalkozik magyar neveléstörténeti kérdésekkel. Az 1957-ben megjelent egyetemi tankönyvek megfelelő fejezetei Ravasz János — akkor még kéziratban levő — kutatási eredményeinek felhasználásával készültek; Felkai László a dualizmus korának elismert neveléstörténeti kutatója, Bellér Béla a Tanácsköztársaság korának egyik legjobb ismerője és számos értékes pedagógiai tanulmány szerzője, míg Simon Gyula a Horthy-korszak nevelésügyének és ezen belül különösen Földes Ferenc tevékenységének tárgyalásával tett komoly szolgálatot a magyar tudományos életnek. Valamennyien tudták tehát, milyen nehézségekkel találják szembe magukat, midőn egy összefoglaló neveléstörténet megírására vállalkoztak. Eddig ugyanis a magyar nevelés összefüggő fejlődéstörténetének megírására különféle okok miatt nem kerülhetett sor. Neves polgári tudósok feldolgozták ugyan egyes korszakok nevelésügyét, de a neveléstörténet egészének összefoglalása mind a mai napig elmaradt. A négy szerző kollektív munkájának igazi jelentősége éppen abban áll, hogy ëz az. első összefoglalása a magyar neveléstörténet egészének 1945-ig. A munka jelentőségét még két körülmény fokozza: az összefoglalás marxista szemlélete, valamint a neveléstörténethez kapcsolt igen jól használható tudományos irodalom, mely a szó legjobb értelmében hézagpótló. A szerzők célja az, hogy összefoglalásukban a magyar társadalom fejlődése során létrejött nevelési intézmények, eszmények és elméletek történeti alakulását az osztály-