Századok – 1962

Történeti irodalom - Chrimes; S. B.: An Introduction to the Administrative History of Mediaeval England (Ism. Kubinyi András) 326

306 TÖRTÉNETI IRODALOM 327 amely eredeti levéltári források alapján egyes főintézmények fejlődését kutatva vállalkozik a középkori Anglia kormányzattörténetének megírására (Szilágyi Loránd : A modern kormányzattörténet kialakulása, Századok 1933, 301 — 302. 1.). Nem is egy egész évtizeddel később Bónis György már rámutatott arra, hogy az adminisztráció történetének tanulmányozásához Tout nyomén most már a kutatók egész serege látott hozzá (Bónis György: Az angol alkotmánytörténetírás tegnap és ma, Századok 1940, 208 — 209. 1.). Azóta ez az irányzat egyre jelentősebb teret foglal el az angol történetkutatásban. Ennek ellenére hosszú évekig nem készült összefoglaló közigazgatástörténet, hiszen móg a részletproblémák tömege várt kidolgozásra. Igaz, hogy az egészen alkotmánytörténeti beállítottságú angol történetírás az összefoglaló munkákban nem feledkezett meg a közigazgatás alakulásáról sem, ezt azonban túlságosan alkotmánytörténeti szempontból vizsgálta ós így elsősorban a parlamenttel foglalkozott. (Ld. Bonis: i. m.) Így azután nem egy lényeges intézmény fejlődése és történeti szerepe maradt ismeretlen. Hogy ezek működése milyen jelentős volt, arra elsősorban maga Tout mutatott rá a minden közigazgatástörténész számára mintaszerű „Chapters in the Administrative History of Mediaeval England. The Wardrobe, the Chamber and the Small seals" című hatkötetes munkájában (1. kiad. Manchester, 1920-tól. 2. kiadás uo. 1937-től). Bár munkájában a legfontosabb közigazgatási szervekkel, így például a kancelláriával ós az Exchequerrel csak mellékesen foglalkozik, oly hatalmas anyagot gyűjt össze, amely már komoly alapot nyújt a további kutatásra. Valóban, azóta önálló kötetekben ós folyóiratcikkekben számos részletkérdést tisztáztak. így érkezett el az ideje annak, hogy immár elkészüljön az összefoglaló középkori közigazgatástörténet. Szerzője S. B. Chrimes, a glasgowi egyetem alkotmánytörténeti professzora, nem ismeretlen a Századok olvasói előtt sem. „English constitutional ideas in the fifteenth century" c. művét Bartoniek Emma ismertette. (Századok, 1940. 91 — 99. 1. Ld. még róla Bónis összefoglaló ismertetését is uo. 206 — 208. 1.) Chrimes ismertetendő munkája a Barraclough professzor által szerkesztett „Studies" sorozatban jelent meg, s ez a munka jellegére is kihatással volt. Ugyanis ez a sorozat tulajdonképpen az egyetemi hallgatóknak a középkori történelem stúdiumába való bevezetését szolgálja. Nem annyira egyetemi tankönyvek, mint inkább problémakörök felvetése a céljuk. Szerzőnk maga is alkotmánytörténész ugyan, munkáját elsősorban az alkotmánytörténet hallgatói számára írta, mégis teljesen távol áll a régi alkotmánytörténeti irányzattól. Epp az alkotmánytörténet oktatásának tapasztalatai vitték rá arra, hogy közigazgatástörténetet írjon. Ugy látta, hogy hallgatói nem tudják felmérni a közigazgatástörténet jelentőségét az angol történelemben, illetve alkotmánytörténetben. Helytelennek véli az alkotmány parlamenti szemszögből való vizsgálatát, mert az alapvető alkotmánytani problémákat a végrehajtó hatalom jogkörének ellenőrzésében ós definíciójában látja. Ezt a végrehajtó hatalomnak és annak szervezetének és módszereinek ismerete nélkül nem lehet tanulmányozni. A végrehajtó hatalmat pedig a koronában és annak minisztereiben kell keresnünk. Az angol alkotmánytörténet lényege tehát — szerinte — egyes személyek és csoportok kísérlete a végrehajtóhatalom befolyásoláséra, illetve ellenőrzésére (V—VI. 1.). Chrimes munkája hat fejezetre, egy epilógusra és ezeken belül paragrafusokra osztva áttekinthetően ismerteti a középkori angol közigazgatást. Első fejezetében az angolszász uralkodók központi kormányzásával foglalkozik. Külön részben mutat rá a pénzügyi és külön a „titkári" szervezet kialakulásának kezdeteire. A következő fejezet •az anglo —normann államszervezetet ismerteti: Hódító Vilmos normannjai alapul vették az angolszász intézményeket (18. 1.). A harmadik fejezet az Anjou-periódussal foglalkozik. Ez a korszak a későbbi fejlődós szempontjából egyike a legjelentősebbeknek. Külön fejezet szól III. Henrik és I. Edward uralkodásáról, amely időszakot a pénzügyi reform és időnkint a politikai zavarok jellemzik. T. F. Tout nyomán külön rész írja le II. Edward korszakát. Mint Tout nagy művében, de egy külön kötetben is (The Place of Edward II. in English History. 2. kiad. 1936) kimutatta, ezt az időszakot a középkori adminisztráció történetében igen lényegesnek kell tartanunk. Az uralkodó a rendekkel való küzdelmében az adminisztrációs szervekre támaszkodik, és ennek hatását a későbbi korokban is megtaláljuk. Az utolsó fejezet a XIV. század további korszaka közigazgatását ismerteti. A kötet végén az 1399-től kezdődő időszakkal az epilógus foglalkozik: ez az átmenet a középkori ós a Tudor-adminisztrációhoz. Szerző részletesen tárgyalja a király személyes akaratának a közigazgatási apparátusra gyakorolt hatását, Móg szóbeli utasításaira is megmozdul az egész közigazgatási gépezet. Különösen érdekessé válik a királyi iniciativa azokban a korokban, amikor a rendek az apparátust többé-kevésbé ellenőrzésük alá vonják. Ilyen korszakokban fontos felvilágosítással szolgálnak a különféle királyi pecsétek. Mivel a közigazgatást