Századok – 1962

Történeti irodalom - Slavica-Auswahl-Katalog der Universitätsbibliothek Jena. Jugoslawien und Bulgarien (Ism. Niederhauser Emil) 320

306 TÖRTÉNETI IRODALOM 320 S LAVICA-AUSWAHL-KATALOG DER UNIVERSITÄTSBIBLIOTHEK JENA. EIN HILFSBUCH FÜR SLAWISTEN UND GERMANOSLAVICA-FORSCHER IN ZWEI BÄNDEN (Weimar, Hermann Böhlaus Nachfolger. 1959. XVI, 294 1. [Claves Jenenses. Veröffentlichungen der Universitätsbibliothek Jena. Herausgeg. von Karl Bulling. 6.]) * SZLÁV TÁRGYÚ MUNKÁK VÁLOGATOTT KATALÓGUSA A JÉNAI EGYETEMI KÖNYVTÁRBÓL. SEGÉDKÖNYV SZLAVISTÁK ÉS A NÉMET-SZLÁV KAPCSOLATOK KUTATÓI SZÁMÁRA KÉT KÖTETBEN Míg Nyugat-Németországban újjáéled a hírhedt Ostforschung és tudományos intézetek ós folyóiratok egész sora a tudomány legkülönbözőbb területein igyekszik előkészíteni az újabb német támadást Kelet-Európa népei ellen, a Német Demokratikus Köztársaság tudományos intézményeiben a múlt haladó hagyományait felélesztve egyre szélesebb körben az egyenrangúság és a kölcsönös hatások jegyében vizsgálják a német nép és a kelet-európai népek kapcsolatait, különösen kulturális kapcsolatait, amelyek mindkét fél szempontjából hasznosak és termékenyek voltak. A kulturális kapcsolatok egyik elsőrendű színtere mindig is a német egyetemek voltak, amelyek a reformáció, majd a felvilágosodás korában nagy számban vonzották magukhoz a kelet-európai népek fiait. A jénai egyetem könyvtárának okos kezdeményezése volt, hogy könyvanyagának szláv vonatkozású anyagát külön kötetekben, nyomtatva bocsássa az érdeklődők rendelkezésére. Ezzel egyrészt világossá válik, milyen anyag áll a szlavisztikai problémák iránt érdeklődő kutató rendelkezésére, másrészt, és ez talán a fontosabb, milyen szláv és általában kelet-európai anyagot gyűjtött az egyetemi könyvtár, ami a könyvtár ós az egész egyetem története szempontjából nem érdektelen adalék. A gyűjtést a német — szláv kapcsolatok kutatásában már jelentős eredményeket elért Othmar Feyl irányította. A mintegy 10 000 kötet anyagát (a jénai egyetemi könyvtár állományának kb. 1%-át) kitevő gyűjtést három kötetben adták közzé 1956—1959 között, az I. kötet az általános szláv anyagot és a nyugati szlávokra vonatkozó anyagot tartalmazta, а II/1. kötet a keleti szlávok anyagát, az itt ismertetett kötet a délszlávok anyagát és az előbbi kötetek kiegészítéseit, valamint a szerzők névmutatóját. A szokásos bibliográfiai adatokat nagy precizitással tartalmazó címanyagot általában országonkint, ezen belül pedig tárgyi csoportosításban helyezték el (bibliográfiák, folyóiratok, kapcsolatok Németországgal, leírások, történeti munkák, nyelvészet, irodalomtörténet, tudomány ós oktatásügy, művészet, vallás), a három köteten végigfutó kurrens számozással. Ahol a történeti anyag túlságosan nagy volt, ott további korszakokra bontották, nagyjából óvszázadonkint. Az anyag persze igen esetleges; fontos, alapvető munkák hiányzanak, lényegtelen fércmunkák esetleg nagy számban szerepelnek. A kötet anyaggyűjtése az 1955-ös évvel zárul, ezért az olvasó joggal várná, hogy az 1945—1955 közt megjelent munkákat általában megtalálhatja, de sajnos itt is sok a hiány. Megdöbbentő, hogy 1945 után megjelent magyar történeti munka (Csehszlovákia történetével kapcsolatban ugyanis a könyv elég sok magyar történeti művet is tartalmaz) alig került be a katalógusba, az is nem egyszer magyar munka szlovák kiadásaként (Acsády, Lederer Emma munkái). Mint ebből is látszik, a magyar tudomány eredményeinek ismertetésében és külföldi terjesztésében (méghozzá konkrét terjesztésében) még sok a tennivaló. Az itt ismertetett kötet legérdekesebb része a XVI — XVIII. századi disszertációk és alkalmi iratok jegyzéke. Ez a rész tartalmazza a szláv országokra, ill. általában Kelet-Európára vonatkozó disszertációk stb. jegyzékét, ill. azokét, amelyeknek írói vagy a vita elnökei valamelyik kelet-európai országból származtak, vagy akárcsak a könyvön belül kelet-európai származású írótól üdvözlő sorok vagy előszó találhatók. A szerző stb. neve mellett mindig feltüntetik származását az eredeti szövegnek megfelelően. (Ezt nem ártott volna az érthetőség kedvéért zárójelben feloldani, ill. megmagyarázni, mert nem mindenki tudja pl., hogy az 114. lapon 6292. sz. alatt felbukkanó Cottus Gómóriensis Gömör megye stb.) À 801 munkából 327 magyarországi származású író munkája, akik között szlovákok és németek, ill. erdélyi szászok mellett jócskán akadnak magyarok is, a debreceni származású Király Istvántól a győri Nagy Györgyig stb. Különösen a XVII. század második fele ós a XVIII. század gazdag magyarországi diákok