Századok – 1962

Történeti irodalom - Razin; Je. A.: A hadművészet története I. köt. (Ism. Tóth Gyula) 306

306 TÖRTÉNETI IRODALOM 306 komplexumra, amelyet az evangéliumok ellentmondásai gyűjtőneve alatt foglalhatunk össze. Ezek az ellentmondások nem mindig formális logikai ellentmondások (bár ilyenek is vannak, mint pl. Jézus kétféle családfája Mt. 1, 1 — 17, Lk. 3, 23 — 38; magyarázat természetesen erre is van), hanem az evangéliumok kialakulásával kapcsolatos mélyebb dialektikus ellentmondások. A kereszténység keletkezésének történetét ismerő olvasópl. semmiesetre sem fog ellentétet látni Mt. 10, 5 és Mk. 13, 10 között (de még élesebb az ellentét Mt. 15, 24—26 és 28, 19 között), hanem egyszerűen annak a történeti folyamatnak tükröződésót fogja bennük megpillantani, amelynek során a kereszténység levált a zsidóságról, és a „pogányok" felé fordult. Az ehhez hasonló példák számát tetszés szerint lehetne szaporítani. Még rosszabb az eset, ha semmiféle, móg formális logikai ellentét sincs az evangéliumi szövegben, s Jaroszlavszkij mégis ellentétet vél felfedezni. Ilyen a betlehemi csillag esete (Mt. 2, 2 és 9. I. m. 38. 1.) vagy még inkább Lk. 2, 8 elmarasztalása amiatt, hogy december 25-ón, Jézus születése napján móg Palesztinában sem éjszakázhatnak kint a nyájak ! (45. 1.) Később azonban magának Jaroszlavszkijnak szövegéből kiderül, hogy Krisztus születésének december 25-i dátuma teljesen független az evangéliumi elbeszéléstől (65, 82. 1.), s éppen ezért katolikus biblikusok az evangéliumi elbeszélés alapján nem is decemberre, hanem március-áprilisra vagy július —augusztusra teszik Krisztus tényleges születését.3 A könyv képanyagát hangsúlyozott dicsérettel kell említenünk. A roppant gazdag s eredeti képanyag nem pusztán a szöveg szemléletes illusztrációját adja, hanem gyakran önálló bizonyító ereje is van. A magyar fordítás, szerkesztés, nyomdai kiállítás is elismerést érdemel. Bár Jaroszlavszkij könyvét a felsorolt hibák, hiányosságok miatt nem tekinthetjük a tudományos ateista propaganda legsikerültebb alkotásának, mégis értékes és hasznos olvasmánynak tartjuk. Holbach többször említett könyvében ezt írja: „Ahol tudatlanok élnek, mindig lesznek próféták is, megszállottak és csodatévők; ez a kót iparág mindig olyan mórtékben fog csökkenni, amilyen mértékben a nemzetek felvilágosodnak."* Bár országunkból a próféták, megszállottak és csodatévők már eltűntek, nem mondhatjuk, hogy a vallási tudatlanság sötétje már teljesen eloszlott. Az ilyen sötétséget oszlató, világosságot terjesztő könyvre, mint amilyen Jaroszlavszkijé, nálunk bizony még hosszú ideig szükség lesz. BELLÉR BÉLA JE. A. RAZIN: A HADMŰVÉSZET TÖRTÉNETE I. KÖTET A háború rabszolgatartó korszakának hadművészete (Budapest, Zrínyi Kiadó. 1959) Je. A. Razin professzor neve jól ismert a magyar történészek körében. Fő műve,. A hadművészet története nagy segítséget nyújtott az 50-es években megszülető hazai hadtörténetírás feladatainak tisztázásához. A szerző Sztálinnal folytatott levelezésének közleményeiből értesülhettünk a nagy vállalkozást fogadó kritikai ellenvetésekről; s mivel az első, 1938 —40-es kiadás példányai nem voltak hozzáférhetők Magyarországon, csak az 1955-ös moszkvai kiadás előszavából kaphattunk képet a bírálat valóságos okairól. Érdekes, hogy az új, átdolgozott kiadás tanulmányozása másfél évtized múltán is igazolni tudja az akkori bírálat jogosságát, mert a műben fellelhető hibák jórészt most is ugyanabból a felfogásból, a kritizált elméleti és ténybeli megállapításokból erednek. A bevezetés nemcsak az első, de mind az öt kötet elméleti alapvetése, rövid összefoglalása mindannak, amit a marxizmus klasszikusai a háborúkról tanítottak. A bevezetés három fejezete foglalkozik a háborúk keletkezésének okaival, az igazságos és igazságtalan háborúkat meghatározó tényezőkkel, a háborúk hajtóerőivel, sajátosságaival, a hadviselés eszközeivel. A harmadik fejezet ad választ Razin könyvének címére és arra, hogy milyen összefüggés van a hadtudomány, a hadművészet, a hadászat, a hadműveleti vezetés, a harcászat jelenségei között. Ha a hadművészetnek a műben megfogalmazott, kategorikusan explikált tartalmához ragaszkodunk (53. 1. és 62. 1.), akkor nem hagyhat• Radó Polikárp : Az Űr születésének évszaka. Bpest. 1939. Stephaneum ny. < Holbach : i. m. 46.1.