Századok – 1962
Történeti irodalom - Henry; L.: Developpements récents de l’étude de la démographie du passé (Ism. Fügedi Erik) 300
300 TÖRTÉNETI IRODALOM 300 a Balkán-félszigetre két úton ment végbe: egyfelől a Duna-torkolat-vidékén át déli és délnyugati irányban, másrészt a Visztula, Odera és Elba vidékéről Pannónián keresztül Dalmácia partvidéke felé. A mai cseh és morva terület lakossága már a IV—V. századtól kezdve egyre növekvőbb mértékben szláv jellegű, s az ehhez a tömbhöz tartozó szláv törzsek a longobárdok elvonulása után kelnek át a Dunán déli irányban. Az avarok már a VI. század végén és a VII. század elején letelepült szláv lakosságba ütköztek az Illyricum, Istria és Kelet-Bajorország felé irányuló expanziójukban. Hadivállalkozásaik során más szláv törzsek segítségét is igénybe vették, s ezzel előmozdították a Balkán félszigetre való további szláv betelepülést is. Érvelésében a szerző részben nyelvi anyagra — egyes Kárpát-vidéki ós balkáni szláv törzsnevek azonosságára, ill. rokonságára — valamint Konstantinos Porphyrogennétos tanúságtótelére hivatkozik. * A stockholmi kongresszus ókortörténeti anyaga legalábbis két következtetés levonását teszi lehetővé. Az ókori társadalmak rabszolgatartó jellegéről szóló vita — nemcsak a kongresszuson, hanem annak keretein kívül is — azt bizonyítja, hogy a marxista és polgári történettudomány ideológiai küzdelmének egyik fontos területe éppen a legkorábbi osztálytársadalom értékelésének kérdése. Ha a polgári tudománynak akárcsak egy osztálytársadalmi formáról sikerülne bebizonyítania, hogy abban nem érvényesült az osztályharc elve, ezzel elvileg is csapást mérne arra a koncepciónkra, amelyet klasszikus ós végleges formájában már a Kommunista Kiáltvány megfogalmazott: „Minden eddigi társadalom története: osztályharcok története". Az ókori társadalmak elmélyült, tényszerű, tudományos igényű laKtatása tehát ideológiai szempontból is a marxista tudománynak elsőrendű feladatai közé tartozik. Helytelen lenne az ókori történetnek a marxista történeti kutatások tematikájában, csupán időbeli távolsága miatt, másodrendű, kizárólag „kegyeleti" jellegű fontosságot tulajdonítani. Ezt a jelentőséget a szovjet és népi demokratikus történettudomány felismerte akkor, amikor jelentős számú küldöttséggel, értékes referátumokkal és korreferátumokkal tanúsította ókortörténeti kutatásainak magas színvonalát. A magyar történészküldöttség ezek között szinte az egyetlen volt, amelyben az ókor kutatói — e tudományág jelentős hazai hagyományai ellénóre ! — nem voltak képviselve. Kívánatos, hogy a jövő történészkongresszusain a magyar ókortörténeti kutatásnak is módja legyen eredményeiről a nemzetközi nyilvánosság előtt beszámolnia. HAHN ISTVÁN L. HENRY: DEVELOPPEMENTS RÉCENTS DE L'ÉTUDE DE LA DÉMOGRAPHIE DU PASSÉ ' [A MÚLT DEMOGRÁFIAI KUTATÁSÁNAK LEGÚJABB FEJLEMÉNYEI A történeti demográfia területéről négy referátum hangzott el a stockholmi kongresszuson: L. Henry az újkori, J. Glénissont a XIV. századi francia, J. N. Oiler a katalán, W. Borah és S. F. Cook a XVI. századi mexikói történeti demográfiáról tartott előadást. A spanyol referátum az ismertető számára nyelvi okokból sajnos megközelíthetetlen volt, a mexikóit viszont a mi viszonyainktól olyan távolesőnek találta, hogy annak ismertetése feleslegesnek látszott, s így csupán a két francia előadással kíván részletesen foglalkozni, annál is inkább, mert főképpen L. Henry referátuma lehet iránymutató magyar szempontból is. Henry előadása lényegében az újkori francia demográfia területén ez idő szerint folyó kutatás összefoglalása. Ä franciák mindig is meglepik az embert természetes logikájukkal, s a munka kiindulópontja itt is logikai megfontolás. A hivatalos statisztikát megelőző időszak két részre osztható — mondja Henry — : egy távolabbira, amelyben semmilyen demográfiai forrás nincs, és egy közelebbire, amelyben a demográfia alapadatai megtalálhatók és mai összeírásokhoz hasonlóan kiértékelhetők. Ez a második korszak Franciaországban nagyjából 1670 körül kezdődik, amikor már rendelkezésre állnak az egyházi anyakönyvek, s részben ezekben, részben más forrásokban bőven van feldolgozható anyag. A munkát a francia tudomány három ponton indította meg: egyes falvak, genealógiák feldolgozása és reprezentatív felvétel alapján. A falvak adatait elsősorban az egyházi anyakönyvekből vették és családokat rekonstruáltak (itt bizonyos