Századok – 1961
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc lásd Szabó István - Puskás A. I.: Adatok Horthy-Magyarország külpolitikájához a második világháború éveiben 83
ADATOK MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKÁJÁHOZ A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN' 93 ruszin kérdés liquidálása esetén" Magyarország garanciát adna Németországnak, hogy a Romániával való összeköttetése, valamint más irányban való közlekedése nem szenved majd sérelmet.5 3 Február 27-én pedig Csáky arra kérte a berlini magyar katonai attasét, hogy a Harmadik Birodalom külügyi államtitkárának, Weizsiickernek adja át üzenetét, mely szerint a német gesztus fejében, amely Kárpát-Ukrajna lehetne, Magyarország szorosabban csatlakozhatna a tengely országaihoz és azt javasolja, hogy Németország a magyar közlekedési hálózatot használja fel a német célok érdekében Kelet-Európa irányában.5 4 A következő időszakban Csáky nem egyszer fordult Berlinhez azzal a kérdéssel, hogy lehetséges-e magyar csapatok bevonulása Kárpát-Ukrajnába; közben mindig hangsúlyozta, hogy ezt az aktust ne mint politikai demarche-ot, hanem csak mint gazdasági jellegű lépést nézzék.5 5 így például 1939. február 8-án Csáky Sztójayn keresztül ismét érdeklődött, hogy a német kormány hozzájárul-e a magyar csapatok fegyveres támadásához, amelynek időpontjául február 12-ét, a kárpát-ukrajnai választások napját jelölte meg; egyben kérte a németek véleményét, hogy maguk kövessék-e el az intervenciót, vagy pedig a lengyelekkel szövetségben.5 6 A németek azonban azt válaszolták, hogy a kárpát-ukrán kérdés megoldása még nem aktuális.5 7 A Hitlerrel való megállapodáshoz hűen a magyar kormány rendszeresen tájékoztatta a német külügyminisztériumot terveiről, abból a meggondolásból kiindulva, hogy a Harmadik Birodalom vezetői januárban megígérték a magyaroknak a csehszlovák kérdés végleges és hamaros eldöntését. Csáky, tekintettel Hitler terveire, 1939. február 27-én azt közölte a, német külügyminisztériummal, hogy Magyarország nem azért akarja Kárpát-Ukrajnát megszerezni, hogy Lengyelországgal közös határai legyenek, hanem azért, mert számára a Kárpátok erdőségei gazdaságilag nélkülözhetetlenek.5 8 Amikor március 10-én a szlovákiai események kibontakoztak, a horthysták Berlinben ismét előhozták Kárpát-Ukrajnára vonatkozó igényeiket. Március 12-én ezt a kérdést megvitatták Rómában is. Ciano azonban ekkor még várakozást tanácsolt.5 9 1939. március 13-án Erdmannsdorff budapesti német követ, kormánya utasítására közölte Horthyval, hogy március 18-án a magyar hadsereg megszállhatja Kárpát-Ukrajnát.6 0 A magyar kormány már március 14-én — a csehek és az ukrán nacionalisták huszti összeütközése alkalmával — ultimátumot intézett Milos Kobr csehszlovák követen keresztül és abban követelte, hogy azonnal engedjék szabadon minden internált magyar nacionalistát, adjanak fegyvert a magyar szervezeteknek és 24 óra alatt vonjanak ki Kárpát-Ukrajna területéről minden csehszlovák csapatot.6 1 Ezzel egyidőben, ugyanakkor, amikor Hitler ügynökei, Csehszlovákia elnöke, Hacha és külügyminisztere, Chvalkovsky hozzájárultak Csehország és Morvaország német csapatok által való megszállásához, a magyar csapatok 53 OL. KÜM. Bes. Pol. 671. 1939. 3. 1. s4 OL. KÜM. Res. Pol. 155. 1939. 4. 1. 55 Dokumentü minisztersztva inosztrannüh gyei Germanii. Vüp. I., 95. 1. 56 OL. KÜM. Res. Pol. 101. 1939. 1. 1. " OL. KÜM. Res. Pol. 114. 1939. 10. 1. 58 OL. KÜM. Res. Pol. 155, 1939. 4. 1. 59 OL. KÜM. Res. Pol. 114, 1939. 10. 1. 60 Titkos diplomáciai okmányok, 214. 1. 61 Pester Lloyd Abendausgabe, 1939. mái с. 14.
