Századok – 1961
Vita - R. Várkonyi Ágnes: Kuruc költészet és pozitivizmus 729
732 1!. VÁRKONYI ÁGNES Lényegesebb azonban annak hangsúlyozása, hogy a kuruc költészet egyik emléke mint történeti bizonyítóanyag kerül be egy tudományos feldolgozásba. A pozitivista történetszemlélet magyarországi kezdeteiről a polgári történetírásnak az a megállapítása, amely megjelenését Pauler Gyulának a Századokban 1871 és 1873-ban megjelent cikkeihez köti és egyedül e két tanulmányban látja, félrevezető. A pozitivista szemlélet már a 60-as években meglehetősen ismert, sőt éles elméleti viták folynak körülötte ós Pauler tanulmányainak igazi jelentőségét is e viták adják meg.1 4 Jelen témánk kereteiben viszont elegendő, ha megemlítjük Toldy Ferencnek az 1861/62-es egyetemi tanév első félévi ,,A történetírás elmélete és történetéről" c. előadását, amelynek összeállításánál már használja Buckle munkáját és nemcsak számol a pozitivista történetszemlélet egyes szempontjaival, de szembe is fordul velük: „Bár gáncsoltatnak azon történetírók, kik munkáikban a népek helyett csak az uralkodókat, a nyilvános élet viszonyai helyett csak az előkelő családokat veszik tekintetbe: s minden történelmet híres személyek neveihez kötnek; mégis igaz marad, hogy főleg egyes születés, talentom, jellem által kitűnő emberek azok, kik korukra hatnak, ezek szellemét, sorsát, eseményeit határozzák s családi viszonyaik által fontos változásokra és eseményekre a legnagyobb befolyást gyakorolják, annyira, hogy ezek ismerete nélkül, nagy része a történetnek nem is érthető, helyesen fel sem fogható."16 A pozitivista történészek ugyanis az egyes uralkodók, hadvezérek, miniszterek életrajzával szemben a széles társadalmi rétegek mindennapjainak történetét hangsúlyozzák. Különösen Buckle, Lccky, Draper, Mill veti el azt a nézetet, hogy a kiemelkedő személyek lennének döntő befolyással a történelem menetére s megállapítja, hogy azok a tetteik, amelyekkel felülmúlják kortársaikat, nem egyéni kiválóságukból, hanem a korszellem szükségletéből születnek.16 Thaly Kálmán maga is részt vett abban a harcban, amely korának történészei között, a történelem polgári szemléletének érvényesítésére törekvő és a nemesség álláspontját a romantikus törtónelemfelfogás alapján igazoló csoportjai és személyei között folyt. Köztudomású, hogy a nemesség oldalán állt. Kuruckori kópét a köznemesi hősök egyéni hőstetteiből, a fejedelmet a „meggondolatlan lépéstől" visszatartó, a főnemesség békülékeny álláspontját képviselő Bercsényi korfölöttivé emelt alakjából, s az ingadozó ós áruló nemesek egyéni sorsát nemzeti tragédiává emelő drámákból alkotta meg. Azok a kuruc balladák is, amelyeket mint saját szerzeményeit az eredeti versek közé tett, főleg a köznemesség képviselőinek és saját őseinek, Ocskaynak, Bezerédynek, Sándor Lászlónak alakját elevenítik fel. Nemcsak keveset mondó, de félrevezető és korszerűtlen is Varga Imrének az a megállapítása, hogy „a kép, melyet Thaly Kálmán romantikus lelke Rákócziról és kurucairól rajzolt, saját költői és politikai ideáljainak visszavetítése volt".17 Nagyjából a polgári történetírás is ezt állapította meg. A marxista historiográfiai kutatás alapján már évekkel ezelőtt leszögezték, hogy Thaly történetírásában a köznemesség osztályórdekei érvényesültek.1 8 A kuruc verseknek Thaly történetírói koncepciójában bizonyító funkciójuk van. Az Ocskay-balladát, mint történeti eseményt hitelesítő adatot először 1870-ben egy társulati előadásán olvassa fel.1 9 A kuruc versek összességével azonban ő többet igazol az eseményeknél, a középnemesség történeti vezető szerepét fejezi ki bennük. Tévedés az a nézet, hogy Thaly nem tudott a kuruc szabadságharc idején is nyomonkövethető paraszti osztályharcról. A forrásanyag tömege fordult meg kezén, de nem akarta meglátni az ellentéteket, munkáiban a főúri és nemesi vezetők és a nép teljes egyetértését hangsúlyozza. Egy kuruc vers, „Az világhoz szabott ének" azonban a nemességnek a feltámadt kuruc jobbágyok iránti gyűlöletét és megvetését fejezi ki. Thaly itt határozottan kommentál: „Mindazon szabadságháborúkban, melyeket hazánk történelme »kurucvilág« népies elnevezése alatt ismer, a néphatalom jelentősen kezdett nyilatkozni és fölszínre vergődni. Itt-ott, természetesen, mint általában forradalmi időkben történni szokott, a jogos — legalább akkoriban jogos — korlátokat is átcsapták árjai, s a különben az alkotmányrabló idegen zsarnokok ellen a néppel mindig együtt tartó kiváltságos osztály, a nemesség, hatalma 14 Köpeczi Béla és Pamlényi Ervin opponensi véleménye R. Várkonyi kandidátusi vitáján és a szerző válasza 18 Toldy Ferenc : A történetírás elmélete és történetéről 68. 1. A történettudomány Encycl. és Methodologiája. MTA Kézirattár Tört. 4. r. 29. 18 „Surely, then, the time has now arrived when they who undertake to write the history of a great nation should occupy themselves with those matters, by which alone the destiny of men is regulated, and should abandon the petty and insignificant details, by which we have too long been wearied; details respecting the lives of kings, the intrigues of ministers, the vices and the gossip of courts." Я. Th. Buckle : History of Civilisation in England. London. 1882. II. 203. 1. 17 Varga Imre : i. m. 19. 1. 18 Benczédi László : Vita В. Várkonyi Ágnes „Thaly Kálmán" c. tanulmányáról. Történelmi Szemle. 1958. 1—2. sz.
