Századok – 1961

Vita - R. Várkonyi Ágnes: Kuruc költészet és pozitivizmus 729

730 R. VÁRKONYI ÁGNES következett, hogy a pozitivizmus nem vezetett el a kuruc kornak és költészetének reálisabb megismeréséhez, a harcok igazi történetének és költői tükröződésének megrajzolásához".3

E kiragadott idézet a tanulmány előző és következő fejtegetéseivel szervesen egybekapcsolódva azt jelenti, hogy a kuruckori jobbágyság társadalmi törekvéseit, amelyek egyes kuruc versekben, konkrétan a szegénylegény énekekben kifejezésre jutottak, a balladahamisítás feltárásáig a pozitivista kutatás nem ismerte fel, azután pedig nem is ismerhette fel, mert a kritika nyelvi, stílusbeli és személyi érvei nemcsak a hamis illúziókat rombolták szót, hanem a filológiai módszerek az objektíve meglévő, csak eddig fel nem ismert társadalmi mondanivalót öntudatlanul is még inkább eltakarták. Az a megállapítás, hogy a pozitivista történészek nem ismerték a Rákóczi-szabadságharc idején is nyomonkövethető osztályharcot, ténykérdés, és bár a szerző számos adattal bizonyítja állítását, az ellenkezőjéről az ismert szakirodalom fellapozásával is meggyőződhetünk. 1904-ben R. Kiss István a Századokban közölte a „Szegénylegény éneke" c. vers általa megtalált teljes szövegét, a vershez fűzött kommentárjában pedig határozottan kiemeli az ének társadalmi mondanivalóját, osztályharcos jellegét és azt, hogy az énekszerző a szabadságharc bukásának okát az urakban látja, akik nemcsak megvonták magukat a harctól, de elnyomták a „demokratikus érzelmet" is.4

Varga tud R. Kiss közleményéről, csakhogy e méltatlanul mellőzött, tanulságos munkát csupán az ének datálásának immáron hagyományossá váló vonatkozásában említi egyik jegyzetében és sajnálatosan mellőzi tartalmi jelentőségének ismertetését.5 A tényanyagot csak elszigetelt adat mivoltában és nem társadalmi és történeti tartalmában és összefüggéseiben vizsgáló Varga Imre a pozitivista történeti és irodalomtörténeti módszer valódi korlátait sem ismeri fel. Ennek bizonyítására viszont részletesebb vizsgálódás szükséges. Nem történt még kísérlet annak tisztázására, hogy a századforduló tudóstársadalmának melyik csoportjához tartozik R. Kiss István, nem veti fel ezt a kérdést Varga tanulmánya sem. Pedig a Rákóczi-szabadságharccal foglalkozó munkáiban szembetűnőek történetszemléletének sajátosságai. „Panaszát azonban — írja a Szegénylegény éneke versszcrzőjéről — csakhamar elnyomja az a demokratikus érzelem, . . . melyből a felkelés oly sok ideig táplálkozott, de amely méltóan érvényesülni a vezetők miatt nem tudott." A „demokratikus érzelem" az ő értelmezésében a szegénylegénység haragja a harctól húzódozó, a bukást a szegénység nyakára hozó urakra, az ónekszerző félreérthetetlen állásfoglalása, mert a szegénylegénység kiválóbb hőseiről ós a tömeg jelesebb hőstetteiről ír, az urakat pedig csak ott említi, ahol vádolhatja is, hiszen „célja nem az elbeszélés, hanem a bizonyítás". Felismeri az ének társadalmi mondanivalójának tudományos jelentőségét is: „Kétségtelen — írja —, hogy énekünket e tulajdonságaiért az irodalomtörténész többre fogja becsülni; de a mélyebben szántó historikus sem mellőz-3 Varga Imre : i. m. 22.1.: ,,E költészeti termékek társadalmi mondanivalóját pedig egyáltalán nem vizsgáifák." Varga Imre hozzászólása az Irodalomtörténeti Intézetben az irodalomtörténetírás pozitivista irányáról 1959. tebr. 16-án rendezett vitán. Irodalomtörténeti Közlemények, 1959. 3—4. sz. 576. 1. 4 II. Kiss István : Adalékok a Rákóczi-kor irodalomtörténetéhez. Századok (Sz.) 1904. 691—697. L [Vitacikkünkben nem kívánjuk R. Kiss teljes életművét felmérni, történetfilozófiai szemléletének későbbi változásait nyomonkísérni, csupán a Rákóczi-szabadságharccal foglalkozó elemzésére és e munkák alapján életének e szakaszára jellemző történetszemléletének fölvázolására szorítkozunk.] 5 Pedig a keletkezési idő tisztázására vonatkozó utalása a Szegénylegény éneke c. vers társadalmi mondanivalójának felismerése történetében perdöntő adat. Esze Tamás: A szegénylegény éneke c. tanulmánya (Magyar Századok, 1948), amely megvizsgálja az R. Kiss által közzétett verset, lt. Kiss kommentárjából, mint helyes észrevételt, csak a vers irodalomtörténeti értékére, az ismert töredékek helyett az egész előkerülésére vonatkozó megállapítását emeli ki, a vers keletkezésének téves datálására, műfajára, szerzőjére vonatkozó feltevéseit pedig korrigálja. Az, hogy R. Kiss felismerte a vers társadalmi jellegét, elkerülte a figyelmét. A datálási hibát viszont véleményünk szerint kicsit el is túlozza. R. Klssnek a vers keletkezési idejére vonatkozó megállapításának csak egy részét idézi, és így ez más értelmet kap. Pedig R. Kiss azt mondja, hogy a vers első két sora ,,csak azt sejteti, hogy (innen idézi Esze) több évvel a szatmári béke után keletkezett". R. Kiss maga is elismeri, hogy ez nem pontos és biztos meghatározás. Á vers szerzőjére vonatkozó megállapításokra ugyanez érvényes. „Szerzője — írja Esze — szerinte (ti. R. Kiss szerint) egy megbántódott hajdani kuruc, aki »a szatmári béke után mellőztetést szenvedett és emiatt való panasza adja meg énekeinek kiinduló pontját«." (Esze : i. m. 132—133. 1.) R. Kiss ezt írja a szerzőről: „Mint szegény legény korán csatlakozott a felkeléshez; ott volt már Munkácsnál, részt vett Huszt vára megvételében és végig harcolta a szabadságharcot. Valószínű (kiemelés tőlem — V. A.), hogy a szatmári béke után mellőztetést szenvedett és e miatt való panasza adja meg énekének kiinduló pontját. Panaszát azonban csakhamar elnyomja az a demokratikus érzelem (kiemelés tőlem — V. Á.), mely a kuruckor elején annyira szembetűnő, melyből a felkelés oly sok ideig táplálkozott, de a mely méltóan érvényesülni a vezetők miatt nem tudott." (ft. Kiss : i. in. 696.1.) Nem fogadhatjuk el tehát Esze Tamás megállapítását: R. Kiss a Szegénylegény éneke c. verset a „hozzá irt megjegyzésekkel azonban olyan homályba burkolta, amelyből aztán évtizedeken át nem bontakozhatott ki. Amit koráról, szerzőjéről, műfajáról és tartalmáról mind (nyilván »mond«), mind csupa félreértés". (Esze : i. m. 132.1.) Sajnálatos azonban, hogy R. Kiss közleménye úgy került be a tudományos irodalomba, és él szinte napjainkig az irodalomtörténeti köztudatban, hogy a legértékesebb kuruc verset közli.ugyan, de a keletkezési idő téves meghatározásával megakadályozta valódi értékének felismerését. Nem volt ez olyan „vaskos tévedés", hiszen Varga egyik jegyzetéből tudjuk, hogy Bajza József már 1906-ban megállapítja, hogy Kiss „helytelenül datálja a keletkezési időpontját a szatmári béke utánra. »Valószínűleg 1704 végén vagy 1705 elején keletkezett«." (Varga : i. m. 21. 1. 18. jegyzet.)