Századok – 1961
Vita - Barta István: Ki írta Kölcsey „Wesselényi védelme” című munkáját? 720
KI ÍRTA KÖLCSEY ..WESSELÉNYI VÉDELME" С. MUNKÁJÁT? 727 Wesselényi szatmári barátaival együtt. Augusztus 21. volt a védelmi iratanyag beadásának ideje, tudjuk azonban, hogy Wesselényiék augusztus 25-én csak a hitelesítendő tanúk vallomásait adták be. Ezeknek a tanúvallomásoknak a kelte viszont jelentős részben július második és augusztus első fele, joggal tételezhető tehát fel — Kölcsey július 11-i levele is erre mutat —, hogy ezekben a hetekben már ezek a feladatok álltak Kölcsey érdeklődésének az előterében. S ha valaki mégis feltételezné, hogy Kölcsey talán a bebizonyíthatóan tőié származó szövegeken túlmenően is részt vállalt a bővebb vódőiratnak legalább az előzetes kidolgozásában, úgy ennek a puszta lehetőségnek a cáfolatára álljon itt még egy adat. Szemére Pál, Kölcsey régi barátja, július végén Csekén időzött Kölcseynél, s július 25-ón többek között ezeket írta Bártfay Lászlónak: „Kölcseynk friss, egészséges, vidám, nyájas, eleven, erős. Wesselényi védelmére több mint húsz ívet dolgozott, s ebből tegnap éjféli tizenkét óráig olvasa föl előttem néhány cikkelyt, s ma ismét olvasand."39 A kézirat tehát, amelyről Kölcsey már július 11-én azt írta, hogy lényegében készen van, kb. 20 ív, azaz kb. 80 kézírásos folio oldal volt, Kölcsey nem túl zsúfolt, esetleg félhasábos fogalmazásában. Ez a terjedelem körülbelül egybeeshet a rövidebb védőirat kb. 90 normál nyomtatott oldalas terjedelmével, de nagyon távol esik a bővebb vódőirat közel 300 normál oldalas terjedelmétől. Joggal feltételezhető, hogy ez volt az a kézirat, amely később valamilyen úton Szilágyi Sándor birtokába került ós az első, Toldy-fóle kiadás alapjáiü szolgált. Vizsgálódásaink eredményeként megállapíthatjuk tehát, hogy a ,,Wesselényi védelme'''' című, Kölcseynelc tulajdonított bővebb védőirat szerzője ebben a formában nem Kölcsey. A védőirat megfogalmazását valamikor 1838 december végén, tehát jóval Kölcsey halála után kezdték el, és valószínűleg 1839. január 13-án fejezték be.3 0 A Kölcsey neve alatt korábban ismert rövidebb, hiteles védőiratot jórészt beolvasztották az új szövegbe, ez azonban alig tesz ki többet, mint a teljes szöveg egynegyedét. Egy kérdésre kell még választ adni a továbbiak folyamán: ki irta hát a hatalmas, valóban jogászi remekműnek tekinthető védőiratot? A válasz a kérdésre egyszerű: az a férfi, aki YVesselényinek a per kezdetétől annak utolsó napjáig védőügyvédje volt. Ez a férfi pedig Benyovszky Péter volt, a kor legismertebb védőügyvédje, a hűtlenségi és felségsértési pörök specialistája, aki Wesselényi mellett ezekben az években a kormány által elindított terrorhullám számos más áldozatát, Kossuthot, Balogh Jánost, Üjházy Lászlót, Lipovniczky Vilmost stb. védte a királyi Táblán. így már megértjük, hogyan kerültek a védőiratba Balogh János pőréből olyan analógiák, amelyeket csak a pör irataiban járatos ügyvéd ismerhet, s miért emlékeztet a védőirat érvelése olyan gyakran a Kossuth védőirataiból ismert példákra ós fordulatokra. Benyovszky a hűtlenségi ügyek mellett a hitel- és adósságügyek, csődök, örökségi ügyek szakértője is volt, ugyanakkor egyik vezető személyisége a Pest megyei ellenzéknek, bizottságok állandó tagja, követi utasítások ós sérelmi feliratok megfogalmazója, a vegyesházasságok körül kitört politikai harc egyik vezető protestáns személyisége. Büntetőjogi, magánjogi és közjogi tapasztalatai, kitűnő stílusa egyaránt alkalmassá tették őt arra, hogy a szóban forgó, jogi szempontból valóban magas színvonalú védőiratot megszerkessze, annál is inkább, mivel ő írta az alperes valamennyi replikáját a pör megindulása, 1835. május 5. óta. S ez a megállapítás nem csupán feltevésen nyugszik, nem csupán az az alapja, hogy Wesselényi képviseletében a pör felvétele napján Benyovszky jelent meg a királyi Tábla előtt,31 s a pör iratai között nincs nyoma annak, hogy a hivatalosan bejelentett védő személye az ítélethozatalig, 1839. február l-ig megváltozott volna. A bizonyítékok megtalálhatók Benyovszky Péter irathagyatékában, sajnos csak hiányosan, mert az iratanyagot 1945-ben, majd 1956-ban is erős károsodás érte.32 A rendezetlen iratanyagból fölületes átnézésre is tömegével ki lehet emelni a Wesselényi-pör csaknem egész „nyersanyagát": kivonatok, részletek más hűtlenségi pörökből, büntetőjogi szakmunkákból, a hazai és a külföldi sajtóból, országgyűlési iratok ós naplórészletek, a korábbi replikák fogalmazványai, másolatai, tanúkihallgatási jegyzőkönyvek tömkelege kerül elő, részben Benyovszky kezeírásával, részben nagylétszámú irodája munkatársainak kezéből, s a legtöbbön Benyovszky keze-Kölcsey Ferenc Minden Munkái. 2. bőv. kiad. VIII. köt. Pest, 1861. 287. 1. 30 Az ezt követő napon, jan. 14-én adták ugyanis be a védőiratot és a bizonyító anyagot a királyi Táblán. (Ld. az alább ismertetendő rendezetlen iratanyag egyik feljegyzését.) 31 Vö. a beperesítés aktusának jegyzőkönyvével, Jakab: i. m. 2«. 1. — üibásan írja Kardos S., hogy Benyovszky Péter Pozsony megye első követe volt. Pozsony megye hasonló nevű első követe nyugalmazott katonatiszt volt, akit azonban ellenzéki magatartása miatt a katonai hatóságok már jóval előbb követi tisztjéről való lemondásra kényszerítettek. A követi kar Kölesey fogalmazta meleg sorokban búcsúzott tőle 1833. május 24-én. (Vö. Kölcsey összes Művei, II. köt. 84. i.) 32 A mennyiségre ma is igen jelentős iratanyagot teljesen rendezetlen állapotban ld. az Országos Levéltárban, a családi levéltárak gyűjteményében.
